Légkondi helyett fényvisszaverő tető az új okosság

nlc | 2015. Június 03.
Földünk melegebb részén óriási költséget és energiát emészt fel az épületek hűtése. Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy olyan anyagot, ami akkor is képes lehűteni a levegőt, ha közvetlen napfény éri.

A Popular Science magazin értesülései szerint a Sydney-i Műszaki Egyetem kutatói azért kezdtek vizsgálódni, mert a kontinensnyi szigetország jelenleg a leggyorsabban melegedő régió a bolygónkon. A tudósok által kifejlesztett anyag viszont még a felette elhelyezkedő levegőt is képes lehűteni, akkor is, ha közvetlenül süti a nap.

A fejlesztéstől a kutatók azt várják, hogy csökkentse a légkondicionálásra költött összegeket, illetve az úgynevezett városi hőszigethatást, amikor egy nagyváros érzékelhetően melegebb, mint a körülötte lévő kisebb települések.

Argus Gentle, az egyetem egyik kutatója a különleges anyagot tartja a kezében
– fotó: Technical University of Sydney

A megoldást egy különleges műanyag jelenti, amelyet egy rétegnyi ezüstre visznek fel. Emiatt annyira hatékonyan veri vissza a hőt, hogy a felületet közvetlenül érő napsugárzásnak csupán három százalékát nyeli el. A ma elérhető, legmodernebb anyagokkal összehasonlítva a tesztfelület több mint 10 Celsius-fokkal hidegebb maradt a kísérletek során. A kutatók Sydney belvárosában egy épület tetején szerelték fel a vizsgálandó anyagokat, és napokon át elemezték az adatokat. A speciális műanyag hővisszaverő képessége még azután sem csökkent, hogy a városi por és kosz belepte.

A hőkamerás képen jól látható a hővisszaverő anyag működése – fotó: Technical University of Sydney

“A hővisszaverő tetők jelentősen csökkentik a hőszigethatást a városokban, emellett jelentősen csökkentik az elektromos hálózatokat érő terhelést a csúcsidőszakban, amikor mindenki feltekeri a légkondiját” – írta sajtóközleményében Geoff Smith, a kutatás egyik társszerzője.

Az anyag még nem kapható boltban, az egyre forróbb nyarak és a növekvő népességű nagyvárosok azonban biztos piacot kínálnak gyártói számára.

További tudományos érdekességek az NLCafén:

Exit mobile version