Kertitörpe-történelem: túlmutatunk a ciki vagy cuki kérdéskörön

TóCsa | 2019. Július 27.
Ha beírod a Google képkeresőjébe, hogy „giccs”, az első 15 fotóból 3 kerti törpéket ábrázol. Látszólag semmi hasznuk, mégis sokak számára a kertjük kincsének számítanak a kerti törpék, akik valahogy sosem tudnak teljesen kimenni a divatból.

A németeknek köszönhetően ismerte meg a világ a kerti törpéket, de ők voltak azok is, akik kis híján elintézték, hogy örökre elfelejtsük őket. A II. világháború után nem mondhatjuk, hogy a német volt a földkerekség legnépszerűbb nemzete, és ez a hozzájuk kapcsolódó kultúra népszerűtlenné válásában is megnyilvánult. A háború előtt a 19. században Németországból indult kerti törpék már az Egyesült Államokban is kezdtek közkedveltté válni, és egyre több ház kertjében tűntek fel, ám amikor amerikai ifjak sokasága halt meg a tengerentúlon, érthető okokból nem lett divatos kerti törpét tartani az amerikai gyepen.

Hasonló hatása volt Hitler nyomulásának az európai országokban is, bár itt egy praktikus szempont is közrejátszott a törpék visszaszorulásában: a háború vége felé a legtöbb törpét gyártó műhely megsemmisült, és sokkal fontosabb dolga is volt akkoriban az országnak annál, hogy ezeket a műhelyeket újraindítsák. Egészen a hatvanas évekig kellett várni, amikor a fogyasztói kultúrában megjelentek az olcsó, tömegével gyártott és meglehetősen csúnyácska műanyag törpék, és az emberek világszerte ismét azt szerették volna, ha egy piros sapkás, mosolygós figura néz rájuk, amikor megérkeznek az otthonuk kertjébe.

Veszélyben a törpék

Bár egy valamirevaló kertitörpe-rajongó a műanyagból készült kerti törpéket lenézi, széles körű megjelenésük a kereskedelmi forgalomban tagadhatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy újfent népszerűvé válhassanak. Az első, hagyományos kerti törpék agyagból készültek, és aztán élénk színekkel festették ki őket, később találkozhattunk a műanyag mellett fából és porcelánból készült darabokkal is, de ne beszéljünk mellé: még ma is az agyag az igazi. Sajnos ezt nem mindenki gondolja így, és az igazi kerti törpéket gyártó műhelyekre nehéz idők várnak, mióta a multik is felvették a kínálatukba a nagy tömegben gyártott kerti törpéket.

Egy gyors kereséssel például kapásból a Jysk vagy a Praktiker kínálatában is megtaláltam őket, ami nyilván nem tesz jót a kézműves, hozzájuk képest drága törpéket előállító kis műhelyeknek, ráadásul nemrég egy híradásból azt is megtudhattuk, hogy kiöregedőben van a németeknél a törpekészítő szakma: azok, akik szakmányban gyártották a törpéket, nagyrészt már nyugdíjas korban vannak, vagy legalábbis erősen közelítenek hozzá, a fiatalokat pedig lasszóval sem lehet befogni ahhoz, hogy a törpekészítésben lássák meg a jövőjüket. Vagyis ha a kerti törpék nem is mennek ki a divatból, az őket gyártó hagyományos műhelyek szép lassan valóban eltűnhetnek.

Kerti törpék 1959-ből (Fotó: Claus Schwenke/BIPs/Getty Images)

Törpés hagyományok

A kerti törpékkel kapcsolatban alap a csúcsos, piros sapka és a fehér, hosszú szakáll. Örök különcöknek persze akadnak női kerti törpék is, méghozzá szakáll nélkül, de azt kell mondanunk, ők jelentős kisebbségben vannak.

Ez egy ilyen férfias műfaj.

A klasszikus kerti törpéknek ezen belül három fajtáját ismerjük.

Az egyik a melós törpe, akit javarészt valami kerti szerszámmal (például kapával, gereblyével…) a kezében láthatunk.

Azért akad kerti törpe nő is (Fotó: istock)

A másik a pihiző törpe, aki a napsütötte kertben élvezi a semmittevést. Őt jellemzően fekvő vagy ülő pózban csodálhatjuk meg, és gyakori kiegészítője egy szájából kilógó pipa. A készítői még nem olvasták, hogy a Netflix és a hollywoodi filmstúdiók szeretnék teljesen perifériára szorítani a filmekben a dohányzást.

A törpék harmadik fajtája a kultúrtörpe. A 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás dalból ő képviseli az utolsó harmadot, és jellemző rá, hogy valamilyen hangszerrel a kezében láthatjuk, hiszen éppen danolászik.

Ma már persze a kerti törpékből is hatalmas a választék, és ha valaki nem ragaszkodik a hagyományokhoz, akkor éppen nagyvécéző törpét, gatyáját letoló, pucsító törpét és Rambo fejkendős, kommandós törpét is beszerezhet, de előre szólunk, hogy az igazi kertitörpések köreiben így nem számíthat nagy megbecsülésre.

Fotó: istock

Kertitörpe-kultúra

Hogy miért szeretünk kerti törpéket tartani – persze már aki? Nagyrészt azért, mert feldobják a kertünket, és már az jókedvre deríthet minket, ha rájuk nézünk. Emellett a babonásak is megtalálhatják bennük a számításukat. Mivel a kerti törpék régi mítoszok alapjain állnak, bölcsnek és okosaknak tartották őket, és többek között azt gondolták róluk, hogy nagy kincseket őriznek, ezért egyfajta házőrző szerep is hárult rájuk, ráadásul sokáig úgy tartották, hogy szerencsét hoznak arra a házra, amelynek kertjében ott vannak.

A ‘Gartenzwergmanufaktur Philipp Griebel’ 1874 óta készít kerti törpéket Graefenrodában (Fotó: Jens Kalaene/AFP)

Hódító körútjukat 1847-ben kezdték meg Németországban, és pár éven népszerűvé váltak nemcsak a saját hazájukban, hanem Nyugat-Európa nagy részén. Még a britekhez is jutott belőlük. Ők máig őrzik az egyiket azon kerti törpék közül, melyeket Sir Charles Isham vásárolt meg a németeknél, és szállíttatott haza; becslések szerint ez a darab bőven egymillió font körüli áron fut, már ha egyáltalán meg lehet vásárolni. Számos nagyobb műhely állt rá a giccses törpékre a németeknél, és mindegyiknek saját, jól felismerhető stílusa volt. Közülük talán a legsikeresebb Gräfenrodaban volt, ráadásul még ma is működik. A kerti törpék rajongói bátran látogassanak el oda, ugyanis egy Kerti Törpe Múzeummal is várják az érdeklődő turistákat.

Törpék a popkultúrában

A kerti törpék a tömegkultúrára is hatással voltak. Walt Disney rajzolói például nagyrészt a német kerti törpék imidzsére építve rajzolták meg Hófehérke hét törpéjét. A törpék animációja a filmben pedig olyan híressé vált, hogy visszahatott a kerti törpék készítőire, akik gyakran készítettek olyan törpéket, amilyeneket a klasszikus mesében láthattunk.

A böngésződ nem támogatja a video tag-et!https://nlc.p3k.hu/uploads/2019/08/source.mp4
GIF

Egy furcsa szokás is a figyelem középpontjába állította a törpéket. Európában indult el a törpeliberalizációs mozgalom, aminek a lényege az volt, hogy az emberek házaiból ellopták a kerti törpét, majd a világ különböző, távoli tájain lefényképezték őket, és hazaküldték a turistáskodó törpékről a fotókat a házigazdáknak. Hogy ez olyan ismerősnek tűnik? Nem véletlen. Az Amélie csodálatos élete című mozi remek emléket állított ennek a vicces kezdeményezésnek, ráadásul a film újfent népszerűvé tette a kerti törpéket az Egyesült Államokban. Két sikeres rajzfilm is épült a kerti törpék izgalmas világára: a Gnómeó és Júlia és a Sherlock Gnomes a gyerekek körében tette népszerűvé a törpéket, amik még mindig Németországban számítanak a legnépszerűbbnek. Ha hihetünk a cikkeknek, szerte Németországban nagyjából 25 millió kerti törpével találkozhatunk, ha átnézünk a kerítésen.

Exit mobile version