A reggeli kávé illatánál kevés jobb dolog létezik. A kávé felpezsdíti a vérkeringést, javítja a reakcióidőt és egy krémes, gőzölgő fekete a legfinomabb kísérő a jóízű baráti beszélgetésekhez. A kávé imádata már több mint 1000 éves, és az évszázadok során egyetlen politikai vagy vallási törekvés sem tudta megtörni a kávé elkötelezett híveit.
1. A kávézás egy időben kifejezetten veszélyes tevékenységnek számított: a kávéházakban ugyanúgy, ahogy napjainkban, régen sem csendben szürcsölték a kávét. A kávézók pezsgő társasági élet színterei voltak, ahol gyakran politizáltak is: így eshetett meg, hogy II. Károly, angol király a 17. század közepén betiltotta a kávéházakban a kávéfogyasztást. A király ezen drasztikus döntésével a pletykálkodásnak kívánt elébe menni. De az olaszoknál, a franciáknál és az Oszmán Birodalomban is be akarták tiltani a kávéházakat, azonban a kávé imádata erősebb volt a politikai és a vallási törekvéseknél.
2. A kávéházak túlélték a szigorú szabályozásokat, és a falaik rengeteg titkot őriztek, számos magánéleti, valamint politikai eszmecsere zajlott a falaik között. A francia, az amerikai polgári forradalmak, valamint az 1848-as magyar szabadságharc is kávéházakban szerveződött.
3. A kávét az egész világon nagy becsben tartották, amióta először megízlelték. A törököknél a férj kötelessége volt elegendő mennyiségű kávét biztosítani a felesége számára – ha ez nem történt meg, akár válás is lehetett a vége. A 16. században az Oszmán Birodalomban egyenesen halállal büntették a kávéházi vendégeket, az ott szövődő összeesküvésektől tartva. A poroszoknál még egy forradalom is kitört 1785-ben, amikor törvénybe foglalták, hogy kávét csak magas rangú tisztek, nemesek és papok ihattak.
4. Habár ma már a leghíresebb és legjobb kávégépeket az olaszoknak tulajdonítjuk, az első kávédarálót egy angol lakatosnak köszönhetjük, az első kávégépet pedig egy francia feltalálónak, amit aztán az olaszoknál kezdtek el gyártani. De mi, magyarok is a kávétörténelem fontos részesei vagyunk: Illy Ferenc kísérletezte ki a légmentes csomagolást, aminek köszönhetően a kávé megőrzi az illatát és az aromáját.
5. A kávé szó eredetéről, és az első csésze kávé elfogyasztásának helyéről megoszlanak a vélemények. Az egyik leírás szerint a kávé Kaffa tartomány kávébabtól felélénkült kecskéi után kapta a nevét, egy másik történet alapján viszont egy arab szóból ered: a kahveh annyit tesz, az iszlámok bora. Az iszlám tiltja a borfogyasztást, azonban a beszélgetések mellé már évszázadok óta kávét fogyasztanak az arab világban, és persze, a korai, valamint az esti imához is elegendő energiát biztosít.
6. Becslések szerint 1 év alatt nem kevesebb, mint 500 milliárd csésze kávét iszunk meg világszerte. Ez a gigászi szám napi adagokra lebontva 1,37 milliárd csészét jelent naponta. Vagyis a kávé az egész világon, kultúrától függetlenül rendkívül népszerű.
7. Habár az olasz kávé és az espresso szakavatott elkészítési módja világhírű, a kávé szeretete Olaszország határain túl is tart: a világon a legtöbb kávét az USA-ban – azon belül is New Yorkban –, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, és a skandináv országokban, azaz Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Dániában isszák.
8. A kávécserje ehető, piros bogyós gyümölcsöt terem, aminek a belsejében rejtőzik maga a kávébab, ami a gyümölcs magja. Nem kizárt, hogy az emberek eleinte magát a gyümölcsöt ették, majd idővel jöttek rá, hogy milyen értéket rejt a magja, és megfőzték.
9. Amíg egyesek szerint a kávé akkor fejti ki a leghatékonyabban a hatását, ha reggel 9:30 és délelőtt 11:30 között isszuk, addig a legtöbben ebéd után és délután is megiszunk egy-egy csészével az élvezet kedvéért. A kávé köré olyan társasági élet szerveződött az évszázadok alatt, amit egyetlen más ital sem tudott megteremteni.
10. A kávébab felfedezése óta mára a kávé lett a világ 2. legnagyobb forgalmat lebonyolító terméke az olaj után. De a kávé a 2. legnépszerűbb ital címét is elnyerte: a vizet követi, ezzel ezüstérmes lett a gőzölgő fekete.