40 ezer négyzetméternyi épület égett le Magyarországon 2022-ben

nlc | 2022. Április 06.
Húzós volt a katasztrófavédelem első negyedéve a most megosztott statisztikák szerint. Szerencsére jótanácsokat is hoztak.

Érdekes statisztikákat osztott meg a katasztrófavédelem 2022 első negyedévéből:

A legtöbb lakástűz nyílt láng használatára, valamilyen elektromos vagy fűtési hibára, illetve főzésre vagy dohányzásra volt visszavezethető. A lángok leggyakrabban kéményben, konyhában, hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban csaptak fel. A tűz pontos keletkezési helyét, idejét és okát 98 esetben kellett tűzvizsgálati eljárás keretében feltárni, 44 helyen szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz. 125 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a munkálatokat. 

Lakástűz a Vaskapu utcában 2017-ben (fotó: MTI/Mihádák Zoltán)

A lakástüzek megelőzése érdekében éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, emellett évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket is – tanácsolják a tűzoltók. Ha régi házban élünk, rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot. Tanácsos a konyhába, hálóba, nappaliba füstérzékelőt elhelyezni. Olyan lakásban, házban, ahol füstérzékelő működött, senki nem sérült meg, és mivel hamar észlelték a tüzet, a károk mértéke is csekély volt. 

Az első negyedévben 286-szor riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. 53 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, hét ember meghalt. Minden nyílt lánggal működő fűtő- és vízmelegítő eszköz használata során mérgező gáz fejlődhet. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánok meghibásodása miatt keletkezhet szén-monoxid. Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás.

Exit mobile version