Az ember hite és akaratereje nem ismer határokat: ezt mutatják meg a világnak azok a paralimpikonok, akik elképesztő erővel és kitartással érnek célba Rióban. A legfelemelőbb pillanatok közül hoztunk el néhányat.
A 2016-os riói paralimpia előtt pár nappal az első paralimpiák képeit hoztuk el.
Saját korlátaikat már legyőzték, most ellenfeleiken a sor.
Mit láthatunk, ha nem vesszük le szemünket Brazíliáról akkor sem, ha az olimpikonjaink már hazatértek?
1929. A New York-i „fekete csütörtök” éve, kirobban a gazdasági világválság. Bankcsődök, kereskedelmi zuhanás, rohamosan növekvő munkanélküliség...
Egy ember, aki Forma–1-es autóját cseréli kézzel hajtott biciklire. Egy nő, aki hazájában másodrendű állampolgár, az olimpián viszont bajnok.
Döntőbe jutott az egyik legeredményesebb aszteliteniszezőnk Rióban!
Egyik legismertebb paralimpikonunk. Viszonylag hamar, húszévesen kiszállt a versenymedencéből, és végül az írásban talált magára igazán: őszinte, olykor keményen kritikus cikkeit ezrek lájkolják, osztják.
Nem szeretek „szerepelni” a cikkeimben, közvetlenül leírni az érzéseimet, de most... muszáj mindent elmondanom.
Csak 126 centi és 49 kiló, de százötvenötöt nyom fekve.