Az haute couture kollekciók a divattervezés és a szabászat legmagasabb szintét képviselik, szemkápráztató látványban pedig a most véget ért, 2017 őszi/téli párizsi divathéten sem voltunk híján. Igaz, a divatházak jelentős része tette le a voksát a nappali öltözékek mellett (pl. Viktor&Rolf, Chanel vagy Jean Paul Gaultier), anyaghasználatban és kidolgozottságban semmit sem maradtak el a klasszikus, nagyestélyis szetteket felvonultató bemutatóktól (pl. Elie Saab vagy Gui Pei).
Témaválasztásuk ráadásul sokszor meglepő részletekkel gazdagította az általános elképzelést arról, mi is való egy haute couture kifutóra. Láthattunk pom-pomos téli sapkát, variációkat pufi dzsekire és számos példát arra, hogy a régi idők öltözékei miként inspirálhatják a mai, modern nő öltözködését.
Jean Paul Gaultier
A kollekció témája a síelés volt, ami talán nem olyan drámai eredményt nyújtott, mint Ulyana Sergeenko kosztümös filmeket idéző ruhái, mégis sikerült némi misztikumot keverni a Fair Isle mintás pulóverek, téli sapik és szőrös yeti-csizmák közé az itt-ott felbukkanó, keleties mintákkal. A ruhák döntő része nélkülözte a mély kivágásokat és a magas szoknya hasítékokat, az egész kollekció így módfelett visszafogott és inkább ízlésesen rétegezett volt.
Viktor&Rolf
Látványos performanszban most sem volt hiány a divatház bemutatóján, ezúttal óriási babafejeket viseltek a modellek, akik közül ketten férfiak voltak. A kollekciót végig nézve pedig megnyugvással konstatálhatjuk: létezik a téli pufi dzsekiknek egy sokkal érdekesebb és fantáziadúsabb változata is annál, amikkel az átlag butikokban találkozhatunk.
A környezet, a látvány befolyásoló hatását érzékeltetvén a ruhákat kétszer is bemutatták, egyszer a színpompás babafejekkel, egyszer pedig azok nélkül sétáltak végig a modellek a kifutón. Ez utóbbi szó szerint egy kitárulkozó aktus volt, ugyanis a testes kabátok széthúzásával láttatni engedték nem csak az alatta megbújó öltözékeket, de a kabátok gondos elkészítésének nyomait is.
Ulyana Sergeenko
Ilyenek lehetnének a ruhák egy II. Világháború idejében, valahol Európában játszódó kosztümös kémfilmben – ha azt Hollywoodban rendeznék és szerelmi történet kerekedne belőle. Hogy a hősnőnk lenne-e az, akit meg kell menteni, vagy ő lenne a megmentő, a ruhákat látva kérdéses, könnyen lehet, hogy inkább ez utóbbi felé ívelne a sztori.
Bár a kollekció jó része nappali viselet, a ’40-es évek hangulata, a szőrmék, a bőrkesztyűk és kalapok olyan glamúrt kölcsönöznek, amitől bárki úgy érezheti, ő maga lesz Marlene Dietrich.
Valentino
Bár tobzódott a Valentino couture kollekciója a lenge, áttetsző muszlin anyagokban, összességében inkább a visszafogott divatirányzat volt rá jellemző. Hosszú ujjrészek, földik érő szoknyák, dekoltázst takaró ruhák, amelyek közül a kollekciót meghatározó darabok itt is a nappali viseletek közül kerültek ki. Nem véletlenül, hiszen a Vatikán, az egyházi normák és rituálék ihlették. A kollekció darabjai jó példák lehetnek arra, hogyan lehet ez öltözék lezser úgy, hogy a slampos helyett az elegáns szó jut eszünkbe, és hogyan lehetünk színesek felesleges harsányság nélkül.
Chanel
Az ívelt vállkialakítású kabátokkal, a Coco Chanel által is hordott keménykalapok színben és anyagban hozzájuk illeszkedő újszerű változataival és a bemutató második felét uraló alkalmi ruhákkal csak egy a gond – nem láthatjuk őket testközelből. Azok kidolgozása ugyanis a legapróbb részleteik tökéletes, hirdetve a tucatnyi mester kezének munkáját, akik a tollak, rátétek, hímzések és pliszék vagy épp a csizmák elkészítéséért feleltek.
A Chanel esetén borítékolható az is, hogy a divatbemutató helyszíne, dekorációja is nagyszabású és különleges, így volt ez most is. Karl Lagerfeld ugyanis az Eiffel torony kicsinyített – bár így is gradiózus – mását álmodta a kifutóra. És ha ő valamit megálmodik, az úgy is lesz.
Christian Dior
A Dior-ház kreatív igazgatója, Maria Grazia Chiuri az utazás témája köré építette fel couture kollekcióját, amelynek darabjai nagy mértékben merítettek ihletet Christian Dior 70 évvel ezelőtti terveiből. A divatház ugyanis idén ünnepli megalapításának 70. évfordulóját, így természetes volt, hogy a couture kollekció is tisztelegni fog névadója kreativitása előtt.
A Dior szürkéje erősen jelen volt a kollekcióban, aminek darabjaiba némi maszkulin keménység is keveredett, ez azonban inkább juttathatja eszünkbe a feminizmus modern változatát, mint férfias vonásokat. Végtére is egy világot felfedezni kívánó, önálló nőnek szüksége is van némi keménységre az életben.
Alexander Vauthier
Asszimetrikus fazonok, magasan sliccelt ruhák, szexi kivágások – ’80-as évek minden érzéki részletét beletette Alexandre Vauthier kollekciójába. A magenta színű fényben úszó, bulihangulatot árasztó teremben a modellek egy cikk-cakk formájú kifutón lépdeltek végig, mintha csak a tömegen akartak volna áttörni a táncparkettig.
Alkalmi ruhái nem (csak) vörös szőnyeges eseményekre valók, az azokat követő partikra, fogadásokra és privát bulikra válhatnak belőlük igazán ütés szerelések azon kevesek számára, akik megengedhetik maguknak az haute couture luxusát.
Atelier Versace
Az Atelier kollekciókat leginkább a diszkréció jellemzi, ugyanis azok java része sohasem kerül a divatbemutatók forgatagába. Csak és kizárólag egy zárt kör tekintheti meg őket, azok, akik aztán meg is vásárolják majd őket, kikerülvén a kamerák által követett felhajtást. Ha szerencsénk van, némely be nem mutatott darabot láthatunk majd egy későbbi vörös szőnyeges eseményen, másik részük azonban távol marad ettől és egy szűk társadalmi elit csillogását szolgálja majd.
Donatella Versace 19 ruhához engedte közel a nagyérdeműt a divathét alatt, ezekhez az ihletet saját, 1998-as, a középkorból táplálkozó kollekciója adta. Bronzos, fémes csillogás, kristályokként tündöklő rátétek, szexi, semmi mással össze nem keverhető fazonok – kis csokornyi bizonyíték rá, hogy a tervezőnő egy igazi zseni.
Armani Privé
A fény és a sötétség különleges játékát hozta el kollekciójában Giorgio Armani. Bár – meglepő módon – alapvetően sötét színekkel dolgozott, a világos részletek, a minták és rátétek tökéletes ragyogást adtak a ruháknak, mellőzve ezáltal mindennemű komorságot. A fekete estélyi ruhák fénylő anyaga, csillogó részletei a lágy textilek fodrozódásával egyszerre tette a ruhákat könnyeddé és roppant kifinomulttá.
Iris van Herpen
3D nyomtatási technológiát is felhasználó, futurisztikus ruháival a holland divattervező még mindig egyedi kivételnek számít az haute couture divatházak sorában. Anyaghasználata, a ruhák elkészítésének módja messze túlmutat a hagyományos módszereken, fodrokkal, hullámzó részletekkel gazdagított ruhakölteményei így még véletlenül sem számítanak hétköznapi daraboknak.
A mostani kollekciót a víz és a levegő ihlették – és ez anélkül is érződik a ruhákon, hogy olvasni kellene róluk. Az organza lágy hullámzása, mintha csak a víz hullámzása vagy a levegő libbenő mozgása lenne. Vagy egyszerre mindkettő.
Elie Saab
Elie Saab most a középkori hercegnők világába repített minket, hogy újabb ihletforrást merítsen ruháihoz, amelyek mindegyike olyan egyedülállóan gyönyörű, hogy a kollekció egymagában gondoskodni tudna az elit tagjainak vörös szőnyeges öltözékeiről a következő szezonban.
Guo Pei
Legújabb kollekciójában Guo Pei a klasszikus haute couture sziluettek formavilágából merített ihletet, amelyek abba a régmúltba repítenek, amikor szebb volt a világ és szebbek voltak a ruhák is – vagy legalábbis így emlékszünk vissza rá. Néhol már a kosztümös filmek romantikáját juttathatja eszünkbe a földet söprő estélyik, a test vonalát követő vagy épp sellőfazonú ruhák. Míg azonban a sziluettek a régi időkből táplálkoznak, az anyaghasználat modern és csillogó. A ragyogó ruhákhoz a modellek ráadásul a Chopard drágakövekkel kirakott ékszercsodáit viselték, amelyek olyan exkluzív luxust hintettek a kollekcióra, hogy attól még a legmagasabb körökben is leeshet a hölgyek álla.
Zuhair Murad
Végül jöjjön az álomszerű estélyiruhák másik nagyágyúja, Zuhair Murad, akiben ismét nem kellett csalódni. Kollekcióját az 1800-as évek végének szexszimbólumai, a Gibson-lányok ihlették, de a visszatekintés igazán “csak” az első 12 ruháig tartott, utána éles váltással visszatért a pasztell színű, gazdagon díszített ruhakölteményekhez.