Az Allure magazin még augusztusban hirdette meg, leszámol az anti-aging szó használatával. Igaz, az ő okuk egészen érzelemdús volt, végülis a legjobbkor tették, hiszen mára roppant elcsépelt lett a szó, amivel a ’90-es évek végén még tonnaszám lehetett eladni az arckrémeket.
Akkoriban a hamvas tiniktől kezdve mindenki két kézzel kapkodott a krémekért, amikre a bűvös, kötőjeles szót rányomtatták, bízva benne, hogy a kezdődő ráncocskák megmaradnak aktuális állapotukban. Mára, bár az anti-aging termékek továbbra is vezetik a népszerűségi listákat, új irányvonal jelent meg a szépségápolásban, amelyről a szakértők úgy gondolják, képes lesz átvenni az anti-aging helyét.
Az új anti
Ez pedig az anti-pollution, ami tökéletesen reflektál a környezetszennyezés egyre elhatalmasodó problematikájára. A mai fiatalok (értsd: Y és Z generációsok) számára ugyanis az egészségüket, testüket érő negatív környezeti hatások elleni védekezés jóval fontosabb téma, mint szüleik esetében. A fényvédelem szükségességét egyre kevésbé kell elmagyarázni számukra, de azzal is jóval inkább tisztában vannak, hogy a nagyvárosi, szmogos levegőből a bőrre rakodó szennyeződéseket hogyan lehet a legkíméletesebben eltávolítani, hogyan lehet a bőr károsodása ellen fellépni.
Számukra az arcápolás bőven túlmutat az arclemosó-arctonik-arckrém szentháromságán, gondoljunk csak a koreai tízlépéses arcápolási rutin európai és amerikai népszerűségére. De az összetevők tekintetében is jóval körültekintőbbek, érdeklik őket a részletek és hajlandóak is utánajárni, mi, hogyan fejti ki hatását. Nem véletlen, hogy itthon a Krémmánia is valódi beauty wikipédiává nőtte ki magát, ahol több tízezer termék után kutakodhatunk naphosszat.
Csak a nézőpont változik
Nem arról van szó, hogy a mai fiatalokat nem érdeklik a ráncok, inkább csak arról, hogy az életkor helyett a ráncok megjelenését felerősítő okokra terelődött a hangsúly. Ugyanúgy ott van az elodázható ráncosodás vágya, csak jóval összetettebb módon keresik rá a megoldást, amit tudják, nem az örök fiatalság nem létező elixírétől kell várniuk.
Az elmúlt években egyre több beauty márka jelent meg anti-pollution termékekkel, a kisebb, helyi brandek mellett már az olyan óriások is érdemesnek találták kialakítani a termékvonalakat, mint a Kiehl’s 1851, a Dior vagy a Shiseido. A fiatalok számára persze érdemes az árak kialakítására is figyelni, nagy részük ugyanis nincs (még) abban a helyzetben, hogy vagyonokat költsön szépítőszerekre, aki pedig megtehetik, az is előbb utána jár, valóban megéri-e az árát az adott portéka.
Tanulni kell még a jót
Persze, mint minden trendnek, ennek is be kell még futnia, aminek egyik feltétele, hogy az arcbőrre gyakorolt negatív környezeti hatásokkal szélesebb körben is tisztában kell lenniük az embereknek. Meg kell ismerniük, milyen káros tényezők veszik körbe őket és azt is, milyen hatóanyagokkal, mely készítményekkel tudnak a legjobban védekezni ellenük.
Ez persze felfogható úgy is, hogy a kegyetlen marketing gépezet ezzel akar újabb keresletet generálni és simán csak a gigavállalatok pénzszerzési kísérletéről van szó. De nézhetjük abból a szempontból is, hogy ha kicsit környezettudatosabbá válunk, még ha csak önző, magunkat féltő okokból is, talán a természet védelméért is többet leszünk hajlandóak tenni. Hisz’ végső soron az ellen a temérdek káros anyag ellen próbálunk így védekezni, amit mi, emberek termelünk nap mint nap.
Mentés