A forrónacik mellett a miniszoknyák is Mary Quant nevéhez fűződnek, bár szerinte csak a korhangulatnak tett eleget ollójával. Az idén 84. életévét betöltő angol divattervezőnő karrierje igazi sikertörténet, amihez azért az sem ártott, hogy jókor, jó helyen született.
1934. február 11-én látta meg a napvilágot, walesi szülők gyermekeként. Művészeti iskolában tanult, amelynek elvégzését követően egy londoni couture kalapos műhelyben, az Erikben kezdett dolgozni gyakornokként. 19 évesen találkozott későbbi férjével, Alexander Plunket Greennel, akivel 1955-ben közösen nyitották meg első divatüzletét, a Bazaart.
Quant nagyon jól ráérzett, mire vágynak az ’50-es évek fiataljai, nem csoda, hisz’ ő is közéjük tartozott. A korszak legnagyobb divattervezőivel ellentétben ő épp csak elmúlt húsz, mikor építgetni kezdte divatbirodalmát, ráadásul míg Chanel vagy Dior egyértelműen a luxus árkategóriát képviselték, Quant egy fokkal megfizethetőbb, így a fiatalok számára elérhetőbb ruhákat válogatott össze üzletébe.
Kezdetben csak divatérzékeny butikosnak számított, aki tökéletesen ráérzett arra, hogyan állítsa össze kínálatát, miután azonban nem volt megelégedve a beszerezhető ruhák stílusával, úgy döntött, saját maga tervezi meg azokat. Végül néhány darabja akkora siker lett, hogy rövid időn belül már csak saját kollekcióit mutatta be vásárlóinak.
Mary Quant a Swinging London korszak legnagyobb neve lett
A modok, vagyis a modernista londoni fiatalok szubkultúrája az ’50-es évek közepén alakult ki és bár idővel szimplán csak egy balhés, Vespás bandává degradálták őket, a divat és a trendek iránt igencsak érdeklődő mozgalomról volt szó, amelynek fiatal tagjai menő ruháikban a munkásosztállyal szembeni előítéleteket akarták lebontani. És szabadon bulizni, táncolni hajnalig.
“A ruha teszi az embert” – mondogatták, Mary Quant üzletében pedig igazi otthonra leltek, hiszen ott a legújabb divatirányzatokkal, a megszokottól gyökeresen eltérő stílusokkal találkozhattak – mint ahogyan aztán pár évvel később a beatzenére táncoló Swinging Sixties fiataljai is előszeretettel öltöztek tetőtől-talpig Quantba.
Az ’50-es évek fiataljainak egyre inkább elege lett a decens tweed kosztümökből, finom kesztyűkből és kalapokból. Az “öreges” divat helyett valami másra, lazábbra vágytak, bontakozó fogyasztásközpontú szemléletük pedig rendesen szembe ment a II. Világháború utáni szűkös idők szegényes ruhatárával.
Ekkoriban Quant legnépszerűbb darabjai a fehér műanyag gallérok voltak, amikkel könnyen és gyorsan fel lehetett dobni egy unalmas fekete ruhát is, de leggingsnek is megfeleltethető sztreccs harisnyái is villámgyorsan a must-have darabok közé kerültek. Az általa képviselt fiatalos stílus saját nevet is kapott, “Chelsea Set”-ként kezdték emlegetni a médiában.
A divat területén népszerűsége a ’60-as években a The Beatles tagjaiéval ért fel, akikkel gyakorta találkozott is, ha másért nem, hát azért, mert a gombahajú srácok barátnői előszeretettel vásároltak Quant üzletében. Generációja igazi It Lánya volt, aki öltözködésével, Sassoon frizurájával egyértelműen diktálta a divatot.
Mary Quant a Miniről nevezte el a minit
A ’60-as évek “London look”-ja is sok tekintetben köszönhető a divattervezőnek. Térdig érő, fehér, fűzős lakkcsizmáinál kevés dolog volt menőbb, szűk, bordás anyagú, színes mintás felsői pedig szintén az évtized legmeghatározóbb darabjai voltak.
1961-ben újabb üzletet nyitott, két évvel később pedig már az Egyesült Államokba is exportálni kezdte ruháit. Kis varrodája helyett immár tömeggyártásban készültek a kollekciók, a Mary Quant név pedig igazi világmárkává vált.
Legnagyobb népszerűsége a ’60-as évek közepén volt, ekkor robbant be a miniszoknya őrület. Igaz, annak kapcsán megoszlanak a vélemények, hogy ki szabta először arcpirítóan rövidkére a szoknyákat (John Bates, a Jean Varon designere és André Courrèges francia divattervező is versenyben vannak), az biztos, hogy Mary Quant nevével forrt össze leginkább az ominózus ruhácska, akitől a nevét is kaphatta: a miniszoknyát ugyanis kedvenc autója, a Mini után nevezte el. A fazonról pedig több alkalommal is csak úgy nyilatkozott, az üzletébe betérő lányok alkották meg a miniszoknyát, akik egyre rövidebb és rövidebb szabásúakat kértek tőle.
A foci világa ihlette ezt az 1967-es miniruhát, amelyet Mary Quant tervezett (Fotó: Getty Images)
Mary Quant estélyi ruha 1968-ből (Fotó: Getty Images)
Mary Quant Ginger Group almárkájának forrónacis szerelése 1973-ból (Fotó: Getty Images)
Egyszerű vonalvezetésű, fiatalos miniruhái, A-vonalú kabátjai, dzsörzé ruhái és ujjatlan tunikái éltették és piedesztálra emelték a Twiggy korszakot. Divatba hozta a fénylő, PVC ruhák és kiegészítők viselését, mint ahogyan a harisnyák is új értelmet nyertek kezei között. Az extra rövid szoknyákhoz és sortokhoz ugyanis tökéletes kiegészítőként szolgáltak az élénk színű, mintás harisnyák.
Munkásságát szülőhazája is elismerte: 1966. november 15-én Mary Quant a Buckingham Palotában II. Erzsébet királynőtől átvehette a Brit Birodalom Rendje kitüntetés OBE fokozatát. Azt, amelyet múlt évben Victoria Beckham is megkapott.
Üzletében a kezdetektől nem csak ruhákat árult, hozzájuk passzoló kiegészítőket, ékszereket, cipőket egyaránt kapni lehetett. Idővel saját márkás kínálatot is kialakított belőlük, amit a ’70-es években tovább bővített: immár lakberendezési tárgyak és kiegészítők, valamint kozmetikumok is elérhetővé váltak pici margarétával logózott kiadásban.
Mary Quant 1972-es cipőkollekciója (Fotó: Corbis via Getty Images)
Mary Quant kiegészítők 1968-ból (Fotó: Getty Images)
Mary Quant szemceruza reklámja 1971-ből (Fotó: Getty Images)
Vállalata éléről 66 éves korában köszönt le, ekkor adta el márkáját teljes egészében egy japán cégnek. Bár Amerikában és Nyugat-Európában mára már inkább csak, mint legenda emlegetik, a felkelő nap országában ma is 200-nál több Mary Quant üzlet található.