189 éve született Levi Strauss, akinek a nadrágot köszönhetjük, ami nélkül ma már elképzelhetetlenek lennének mindennapjaink. A Levi’s 501-es a divattörténelem legtöbb replikájával rendelkező ruhadarab, de nem csak ez az egyetlen érdekesség, amit érdemes róla tudni.
“Bárcsak én találtam volna fel a farmert.
Van benne kifejezőképesség, szerénység, szexepil, egyszerűség –
minden, ami remélem a saját ruháimban is megvan.”
– Yves Saint Laurent
1. Az amerikai ikont európaiaknak köszönhetjük
Levi Strauss és üzlettársa, Jacob Davis nem amerikai születésűek voltak. Strauss Németországból, Davis pedig Lettországból utazott át az Újvilágba, hogy szerencsét próbáljon. A vadnyugati telepesek örömére ők ketten szabadalmaztatták a szegecsekkel megerősített, kék denim anyagból készült nadrágot, ami sokkal elnyűhetetlenebbnek bizonyult, mint más akkori munkásnadrágok.
2. Vegyeskereskedésből lett a farmergyár
Strauss, mikor 1853-ban megalapította vállalkozását, még egyáltalán nem foglalkozott ruhagyártással. Üzletében azonban már a kezdetektől árulta az Európából importált, denim nevű erős szövetet, amelyből Jacob Davis, egy Reno-i szabómester is gyakorta vásárolt. Valójában az ő ötlete volt az is, hogy a főbb varrások mentén érdemes lenne szegecsekkel is megerősíteni a nadrágokat, hogy azokat tovább lehessen hordani. Pénze azonban a szabadalmaztatáshoz nem volt, így kereste fel Strausst, akivel közösen tervezték meg az eredeti 501-est.
3. Az 501-est sokáig csak XX-ként jelölték
1873-tól 1890-ig, az eredeti szabadalom lejártáig, farmernadrágjukat csupán dupla X-el jelölték, ami akkoriban a legjobb minőségű, felhasznált textilt volt hivatott jelölni a ruhákon. 1890-től azonban mások is jogosulttá váltak, hogy szegecsekkel megerősített denim nadrágokat gyártsanak, így szükségessé vált, hogy egyedi sorszámokkal jelöljék saját típusaikat. Hogy miért épp az 501-es számot kapta az eredetileg waist overall néven bemutatott nadrág, azt ma már senki sem tudja. Egy 1906-os San Francisco-i földrengés során ugyanis tűz ütött ki a Levi’s épületében és számos más, fontos irat mellett az erről szóló feljegyzés is a lángok martalékává vált.
4. A jellegzetes zsebvarrás titka
A Levi’s farmerek hátsó zsebein látható ívelt, általában sárga cérnával készült díszvarrás az egyik legjellemzőbb, eredeti mintája a nadrágoknak – mégsem tudja senki, miért pont úgy néznek ki. A már említett 1906-os tűzvészben ugyanis az erről szóló iratok is megsemmisültek. Kár, hogy senki nem emlékezett rá fejből.
5. A nadrágot kettétépni akaró lovak nem szerepelt az eredeti logóban
Bizony, bár a mindent bíró nadrágot már 1873-ban elkezdték árusítani, a kis bőr rátét 1886-ig csupán a legfontosabb információkat tartalmazta a termékről és annak gyártójáról. Az 501-est szétszakítani akaró lovak csak ekkor kerültek fel, ami nem csak az anyag erősségét volt hivatott bemutatni, de az írni és olvasni nem tudó munkásemberek dolgát is megkönnyítették, ha azt a bizonyos szegecselt nadrágot keresték.
6. Nem csak a farmernadrágot köszönhetjük a Levi’s-nek
Az 1880-as években kezdte el a márka a mai női és férfi gardróbok must-have darabját, a farmer dzsekit árusítani, igaz akkor még elnyűhetetlen férfiingként szerepeltek a kínálatban. A mai változat 1962-ben robbant be a divat világába, legnépszerűbb fazonja pedig a Trucker Jacket, vagyis a kamionos dzseki, ami valóban az amerikai kamionsofőrökről kapta nevét, akik előszeretettel viselték ezt a mára alapdarabbá vált kabátot.
7. Közel 30 évet kellett várni a második zsebre
Az eredeti 501-es farmernadrágon még csak egy hátsó zseb volt és az első évtizedekben nem is történt változás e téren. Egészen a Századfordulóig kellett várni rá, hogy szimmetriába kerüljön a hátsó kialakítás, a második zseb ugyanis, vélhetően a vásárlóktól érkező javaslatra, 1901 körül került fel a farmerre.
8. Az 501 első típusán még nem volt övbújtató
Mivel az 1800-as években a vadnyugat hősei még nem igazán hordtak övet, a nadrág fenntartására pedig a hózentróger tökéletes volt, bújtatókra sem volt szükség. Helyette hátul, a derékvonalon szűkítő pánt volt elhelyezve az 501-es farmeren is, aminek állításával lehetett szorosabbra venni derékban a nadrágot. Az első övbújtatós modellek 1922-ben jelentek meg.
9. Világháborús megszorítások
A II. Világháború kitörését követően Amerikában szigorú szabályozásokat vezettek be a nyersanyagok felhasználására vonatkozóan, ami még az 501-es kinézetére is hatással volt. Az ágyéknál, valamint az órazsebnél lévő szegecseket takarékossági okokból elhagyták, valamint a hátsó szűkítő pántot is levették a modellekről, hogy ezzel is spóroljanak a felhasznált fémek és textilek mennyiségén. Sőt, még a hátsó zsebeket díszítő, ívelt varrást sem tették a nadrágokra hasonló okokból, amiket végül úgy helyettesítettek, hogy a ruhakészítők minden egyes darabra kézzel festették fel a jellegzetes díszítést.
10. A távoli keletet csak az ’50-es években hódították meg
És itt most nem a Távol-Keletre gondolunk, hanem Amerika keleti partjára. Ugyanis, míg a “vad” nyugaton a Levi’s már határozott népszerűségre tett szert és számos más országban is keresett volt, az ország keleti részét ekkoriban sikerült csak meghódítania. Sokat lendített a helyzeten a cipzáras változatok ’54-es bevezetése (501Z néven), ugyanis a gombos típusoktól idegenkedtek Amerika túlsó felén. A ’60-as évektől aztán a farmer egyre népszerűbb öltözéke lett a fiataloknak és mint tudjuk, ez a szerelem azóta is töretlenül tart. Az angol “jeans” megnevezést is csak ekkor kapta a nadrág, előtte overalls néven futott.