A sportruhák iránti kereslet szárnyal, kemény számokkal kimutatható módon szeretünk mackónaciba bújni. Olyannyira, hogy világszinten 2024-re a fitnesz ruhákra költött összeg eléri a 231,7 milliárd dollárt, vagyis az 586,6 billió (!) forintot. Elképzelhetetlenül hatalmas összeg ez tréninggatyára, nem csoda, hogy már rég nem csak a tradicionális sportmárkák igyekeznek egy kis szeletkét kihasítani a bevételek képzeletbeli tortájából.
A fast fashion márkáktól a luxusházakig mindenki beszállt a sportruhabizniszbe. (Fotó: Getty Images)
Duzzadó tíz százalék
Szupermarketek és fast fashion márkák egyaránt csinos kínálatot alakítottak ki, de a neves divatházak sem maradnak el tőlük, csak a net-a-porter luxus webáruház oldalán 57 márka képviseli magát. Sőt, a hírességek is meglátták már a sportcuccokban rejlő üzleti lehetőséget, Kate Hudson jóga- és pilatesközpontú Flabletics márkája nagy népszerűségnek örvend a tengerentúlon és jó pár szezont megélt Kanye West és az Adidas kollaborációja is, nem is szólva Stella McCartney úttörő munkáiról és a legutóbbi sikerről, amelyet Rita Ora könyvelhetett el magának.
Az éremnek persze ez esetben is két oldala van: ha többször és többet viselünk sportruházatot, a casual vagy más viseletek iránti kereslet csökken. Azoknak a márkáknak tehát, amelyek eredetileg nem sportruhákat árultak, ha tetszett, ha nem, át kellett alakítaniuk kínálatukat, hogy ne veszítsék el a vásárlókat. Az átrendeződés pedig olyan jól sikerült, hogy az Edited adatelemző cég kimutatása szerint csaknem megduplázódott az értékesített sportruhák száma – igaz, még így csak a teljes sportruházati szektor 10%-át képviselik ezek a márkák.
Leggings nélkül nincs siker
A nem hagyományos sportmárkák számára a női vásárlók szívéhez a cuppanós tréningnadrágok, szebbik nevükön leggingseken át vezetett az út. Mintás változataikkal Dunát lehetett rekeszteni az elmúlt két évben, komplett galaxisok és terepmintákat megszégyenítő dekorációk díszítették lábainkat – de mindez már a múlté. No, nem a nadrágok mennek ki a divatból, csupán a minták terén érzékelhető változás. Jó ha tudjuk, a legutolsó ajánlások szerint már az egyszínű vagy csak részenként mintás, csíkozott változatok a nyerők.
Adidas by Stella McCartney
H&M
Nike Air
Olympia Activewear
P.E Nation
Míg a fast fashion márkák az ízlésváltozást már rég lereagálták, a sportmárkák csak mostanában kezdenek fejükhöz kapni és változtatni a ruhák stílusán. Persze ez nem csoda, egy fast fashion versenyen edződött márka megszokhatta, hogy a népszerűség halványulásának első kis jelére dobnia kell az adott designt, míg egy sportmárka ennél lassabban dolgozza fel a divatpillanatok változásait. Az aktív életmód népszerűségének növekedése azonban mindenképp fokozott versenyhelyzetet teremt, a stabilan növekvő keresletet nézve pedig egyik csapat sem engedheti meg magának, hogy lazítson a tempón.
Az Edited kutatásából kiderült, a nők körében a leggings-ek mellett a rövid topok és sportmelltartók a legnépszerűbbek és szeretjük, ha színben, stílusban passzolnak a nadrághoz. Az egyszínű, semleges árnyalatok a legkeresettebbek, a sportmelltartók esetén pedig legszívesebben a divatos típusokat választjuk. A nem hagyományos sportmárkák változatai népszerűbbek és szívesen viselünk extra mintájú vagy hálós panelekkel tarkított darabokat. Mivel az aktív életmód valóban sportolást is jelent, a rövid edzős pulcsik, felsők is keresettek, azok ugyanis hasznos kiegészítőnek számítanak a bemelegítés perceire.
Az utcai stílus hatása
A sportolás, a kirándulás, a túrázás egyre népszerűbb szabadidős tevékenységeknek számítanak, immár nem menő a tévé előtt punnyadni. A kényelem szintén egyre lényegesebb szempont az öltözködésben, amelynek köszönhetően hétköznapi szereléseink is egyre lezserebbek, a laza péntek sok munkahelyen már hétfőn elkezdődik.
Ezen a ponton kapcsolódik be a streetwear stílus, ami növekvő népszerűségnek örvend. Az olyan luxusmárkák cuccait, mint a Off-White, a Supreme, a Gosha Rubchinskiy vagy a Vetements pillanatok alatt elfogynak csillagászati áraik ellenére is, miután pedig a közösségi média legmenőbb arcai is viselik őket, egyértelmű, hogy az olcsóbb márkák is egyre szívesebben bővítik ez irányba kollekcióikat. Mindez pedig a sportruházatok divatját is befolyásolja, az edzős cuccok stílusába szívesen kevernek némi utcai hangulatot, így a lezserebb szabások, letisztultabb színek terjedése várható. Láthattuk ezt már a téli olimpia formaruháinál is: a német csapatot öltöztető Adidas kollekciójának színvilága már szépen menetelt ebbe az irányba.
Mit hoz a jövő?
A sportruha gyártók számára két olyan terület van, amit esedékes lenne meghódítaniuk: az egyik a plus size méretű vásárlók szíve, a másik pedig a méretfüggetlen környezettudatosság.
A divatmárkák esetén is kellett egy kis idő, hogy rájöjjenek, XS-es méreteikkel finoman szólva sem lehet kielégíteni a keresletet, akármilyen modelleken is mutatják be őket. Jött hát a plus size divat, híressé váltak az első topmodellek és a legtöbb márka már külön kollekciókat tervez a teltkarcsú hölgyek számára. Nem úgy a sportruházat terén, ahol még csak mostanság kezdődik e téren a változás.
A másik terület a fenntarthatóság, ahol a sportruházatok bizony csúfosan elvéreznek. Azok döntő többsége ugyanis szintetikus alapanyagokat használ, amelyek menthetetlenül és újrahasznosítás nélkül fogják valamely szeméttelepen végezni. Pedig a környezettudatosság egyre fontosabb szempont a ruhavásárlás területén, a trend pedig előbb-utóbb hatással lesz a sportoláshoz viselt ruhák megválasztására is. Ez persze komoly kutatási, termékfejlesztési igényeket hív életre a márkák oldaláról, hogy olyan fenntartható textileket alkossanak, amelyek az erős igénybevételt is bírják. A jövő tehát számos izgalmas változást rejt magában, de egy biztos, ha sportolásra adjuk a fejünket, ruhagondunk biztosan nem lesz.