Felsőfokú tanulmányok helyett utazgatott: 1848-49-ben a Közel-Keleten járt, 1851-54 között Európában élt. Írói pályáját 1851-ben egy történelmi monográfiával, A connecticuti indiánok története 1850-ig című művével kezdte, majd az utazásairól szóló könyvekkel folytatta. Szépírói munkái közül kiemelkedik 1867-ben megjelent regénye, a Hogyan vált Ravenel kisasszony rebellisből hű állampolgárrá, amely a polgárháborúról szóló gazdag regénytermés kiemelkedő darabja.