A tájról
Horvátország Európa közepén terül el, nyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Jugoszlávia, délről pedig Bosznia-Hercegovina határolja. Határai összesen 2028 km hosszúak. Az ország formáját leginkább egy croissant-hoz hasonlíthatnánk. Ez a törökök ötszáz éves közép-európai nyomulásának köszönhető, akik – bár többször is próbálkoztak – soha nem tudták elfoglalni Horvátországot. 56691 négyzetkilométernyi területen körülbelül 4,8 millióan laknak, akiknek több mint 90%-a horvát. Mellettük azonban sok szerb, bosnyák, magyar és olasz is él az országban. A legtöbben Zágrábban (1 millió lakos), az északnyugati Eszéken, valamint Rijeka és Split kikötővárosokban élnek.
A horvátok szinte hihetetlen, 5835 km-nyi parttal büszkélkedhetnek, igaz, ebből 4057 km-t szigetek, sziklák és szirtek teszik ki. Az Adriai-tengeren 1185 sziget van, de ebből csupán 70 lakott. A legnagyobb sziget a Rijekához közel fekvő Krk 462 négyzetkilométerével.
Az éghajlat az Adria mentén mediterrán (meleg, száraz nyár; enyhe tél), évente átlagosan 2600 órányi napsütéssel (az egyik legnaposabb partvonala Európának), a belső területeken pedig kontinentális (forró nyarak, hideg telek).
Egy kis történelem
A szláv horvát törzsek a mai Lengyelország területéről vándoroltak ide a VII. század elején. A kereszténységet 800 körül vették fel, és nemsokára már saját, hercegek, fejedelmek által irányított államukban éltek. 925-ben az új államforma királyság lett Tomislav király irányításával. 1102-től az ország beolvadt Magyarországba, és egészen 1918-ig odatartozott, amikor az I. világháború végével Szerbiához csatlakozott és így megalapították Jugoszláviát (a déli szlávok országa). A két ország 1991-ig tartozott egy államhoz. Az első Jugoszláviát (1918-1941) a szerb Karadiorjevics királyi család uralta, akik természetesen a szerbeket támogatták, ezzel magukra vonva a horvátok haragját.
1941 áprilisában a náci Németország megszállta az országot, így Horvátország „független” lett Ante Pavelic fasiszta diktátor vezetésével. Ez a rezsim nem bánt kesztyűs kézzel a néppel, szigorú szabályok irányították az embereket. Ezért több, mint 200,000 horvát úgy döntött, hogy aktívan csatlakozik ahhoz az ellenálláshoz, amit Tito irányított. Nekik köszönhetően az ország 1945 májusában felszabadult. Churchillre ez olyan jó benyomást tett, hogy fiát, Randolphot és Evelyn Waughn írót az országba küldte politikai megbízottnak.
Horvátország egyike lett a Jugoszlávia tagköztársaságainak, ami kommunista irányítás alá került, igaz, a Szovjetunió hatalma itt nem volt annyira befolyásoló erő, mint északabbra. 1991-ben Horvátország kikiáltotta függetlenségét, minek következtében az ország szerb megszállás alá került. A néhai Franjo Tudjman vezetésével a horvát nép országa védelmére kelt és öt év múlva az országot felszabadították. Az 1999. decemberben elhunyt Tudjmant választották Horvátország első elnökének, az új államforma pedig parlamentáris demokrácia lett. 2000 januárjában az országot addig irányító közép-jobboldali párt elvesztette a választásokat, helyükbe a közép-bal koalíció lépett, az új miniszterelnök pedig Ivica Racan lett.