Szeged mai városképe hosszú idők történelmének, természeti tényezők átalakító, romboló, építő munkájának eredményeképpen alakult ki. Szeged jövőjét nagymértékben a tiszai szállítás alapozta meg. 1719. május 21. fordulópont a város életében III. Károly király ekkor írta alá Szeged szabadalomlevelét és a történelmi címert is ekkor kapta a város. 1879. március 12-én a megáradt Tisza áttörte a gátakat és rázúdult a városra, Szegedet elnyelte a hullámsír. A tragédia után Európa azonnal a város megmentésére sietett. A nemzetközi összefogásnak köszönhetően hamarosan új, modern nagyváros épült fel a régi helyén . Ezután hatalmas léptekkel indult meg az ipar, a kereskedelem, az oktatás fejlődése. 1921-ben Szegedre költözött a Kolozsvári Egyetem, 1930-ra felépült az azóta már a város jelképévé vált Fogadalmi templom, 1962-ben Szeged megyeszékhely lett.
Aki a közelmúltban járt Szegeden, az tapasztalhatta, hogy a belváros mekkora változáson megy keresztül. A történelmi belváros múlt század végén a Nagy Árvíz után épült palotái sorban felújításra kerülnek, a sétálóutca a Kárász utca és a Klauzál tér pedig új díszburkolatot kap. A Klauzál téren újra megnyílt a nagy múltú Virág Cukrászda, melynek zsúfolt terasza kellemes mediterrán hangulatot ad a térnek.
A városban kora tavasztól késő őszig vidám fesztiválhangulat van. Szinte minden napra jut valamilyen kulturális program. Május 21-vel, Szeged napjával kezdődik ez a sorozat és szeptemberben a Európa Fesztivállal fejeződik be. A legrangosabb kulturális esemény a nyár folyamán a Szegedi Szabadtéri Játékok, mely programsorozat sok belföldi és külföldi vendéget vonz Szegedre. A nyári fesztiválok közül megemlíteném még az idén júniusban és júliusban is megrendezésre kerülő Sörfesztiválokat, júliusban a Muzsikáló Udvar és a Városházi esték zenés programsorozatokat, augusztusban a Nyári esték a Fürdőudvarban színházi előadások sorozatát. Az idén ötödszörre kerül megrendezésre a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, mellyel a szervezők öregbíteni szeretnék a szegedi halászlé hírnevét.