A Magyarországnál kb. háromszor nagyobb (301,323 km2) Olaszországban 58 millióan laknak, tehát átlagosan 191 ember lakik egy négyzetkilométeren. Fõvárosa Róma, ahol 2,6 millióan élnek. A dél-európai államot a térképen jellegzetes csizma formájáról lehet megismerni.
Az országot földrajzilag és turisztikailag négy részre lehet osztani: Észak-, Közép-, Dél-Olaszországra, valamint a szigetekre.
Észak-Olaszországhoz tartoznak az Alpok olasz csúcsai, a Pó-sikság és az Appenninek északi részei. Piedmont és Val d’Aosta kiváló területek téli sportok űzésére, arról nem is beszélve, hogy itt található néhány Európa legmagasabb csúcsaiból. A hegyekről több folyó csordogál lefele a Póba, néhányuk folyamán tavak alakultak ki, ilyenek a Maggiore, a Como és a Garda. A Pó vízgyűjtő területe egészen az Appenninek kopasz lejtőiig ér, ahol kavicsos fennsík és gazdag hordalékos termőföld övezi a folyót. A terület már régóta egyike Olaszország legvirágzóbb részeinek. Keleten, ahol a Pó az Adriai-tengerbe ömlik, a part egy kicsit már magasabb, mint maga a tó – mesterséges (és néhol természetes) töltések akadályozzák meg az áradást.
Közép-Olaszországnak az Appennini-félsziget északi részét nevezzük. Toscana változatos tájait hófedte hegyek, buja tájak, dombok és hosszú-hosszú homokos partok alkotják, mindezekre a partmenti szigetek teszik fel a koronát. Az Appenninek és az Adriai-part között fekvő Le Marche-ban hegyek, folyók és kis termékeny síkságok láthatók. Az ettől délre fekvő régiók, mint az Abruzzo és a Molise ha lehet, még hegyesebbek-dombosabbak. Délen a Puglia határolja őket, nyugatra a Tirrén-tengertől pedig Lazio és Campania választja el. Umbriát „Olaszország zöld szívének” is nevezik, dombos terület, olajfaligetekkel és fenyőfákkal. Még délebbre terül el a főváros, Róma, melynek szívében a katolikus egyház „Mekkája” (némi képzavarral) található, Vatikánváros.
Dél-Olaszország nyugati részén Nápolyt a Campania öleli körül, ami síkságokból és alacsony hegyekből áll, köztük az 1277 méter magas Vezúvval. A Campania Baia Domiziatól a Nápolyi-öbölig húzódik, a tengertől sziklás part választja el. Beljebb az Appenninek kisebb hegyei övezik Sorrentot. Campaniához tartozik még a Tirrén-tengerben található Capri, Ischia és Procida szigetek, melyeken egy külön világ tárul a látogató elé. Délen a táj sokkal vadabb, mint északon, olajfák, hűvös erdők és hullámzó dombok teszik egyedivé és változatossá a környéket. Puglia, a „csizma sarka” vulkánokkal és izolált mocsárokkal van megtűzdelve. Calabria, az „orra” sűrű erdőiről híres, ahol akár farkassal vagy medvével is találkozhatunk. A szigetek közül Szicília kb. 3 kilométeres szakaszon látható az Appennini-félszigetről. A sziget ugyan gazdag termőfölddel rendelkezik, de hegyes-dombos, több vulkánnal – többek közt a világhírű, 3340 méter magas Etnával -, lávamezőkkel és számos kisebb szigettel. A kicsit távolabb található Szardíniát is hegyek borítják, de kifogástalan homokos partjai és a több sziklás lakatlan sziget igen kedvelt turistaparadicsom.
Kommunikáció: a nagyobb városokban általában beszélnek angolul, vagy franciául, de olaszul biztosan. Az ország telefonkódja 390, arra azonban figyeljünk, hogy most már csak telefonkártyával lehet az utcán telefonálni.