Járatlan utakon

nlc | 2001. Augusztus 28.
A Magyar Nemzeti Galéria Historicum címû kiállítását a nagy érdeklõdésre való tekintettel szeptember 16-ig meghosszabbította.

Járatlan utakon

– Fotográfiák az ezeréves Magyarországról – 





A Magyar Nemzeti Galéria és a Pannon GSM hét éves együttműködésének vezérmotívuma a magyar kultúra és történelem emlékeinek felfedezése, megőrzése, dokumentálása és feldolgozása. Közös vállalkozásuk újabb gyümölcse a “Historicum” című kiállítás, amelynek keretében közel száz magyar műemléket, művészeti alkotást, történelmi helyszínt bemutató fotográfia lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria Vezetősége a nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 16-ig meghosszabította.

Borsos Mihály sajátos országjáráson készítette felvételeit, útjai kelettől nyugatig, északtól délig vezettek. Felkeresett falusi templomokat és várakat, nemesi kúriákat és polgári otthonokat, járt múzeumokban, remetebarlangokban, volt történelmi emlékhelyeken és temetőkben. Elkerülte viszont a városokat, az idegenforgalom által preferált útvonalakat és helyszíneket. Célja az volt, hogy bemutatassa milyen sok kincs van körülöttünk, amely nem kerül reflektorfénybe, méltatlanul nem jut nyilvánossághoz, pedig megérdemelné. A fényíró úticéljainak kijelöléséhez sokféle segítséget kapott: a Magyar Nemzeti Galéria könyvekkel, Horváth György művészettörténész tanácsokkal, a Pannon GSM mobil útitárssal látta el… És kézről-kézre adták őt a meglátogatott helységek lakói is: a fotón megörökített templomok papjai, a községi elöljárók, alkalmi segítők és útbaigazítók. Mindegyikük ajánlott még valami szépet, ismert valami különöset szűkebb környezetének értékei mellett. Küldték a szomszéd faluba, olykor a szomszéd megyébe, újabb templomhoz, zsinagógához, régi hídhoz, öreg malomhoz, százados fához, magányos pusztai toronyhoz, az utolsó magyarországi boszorkányégetés helyére.

A két esztendőn át folytatott utazásnak több ezernyi fénykép az eredménye. Mindegyikük vállaltan szubjektív, a művészet jegyében fogant, egy fotós szemszögéből az objektíven át született az ezeréves Magyarországról. Borsos Mihályt éppúgy szubjektív szempont vezette a helyszínek kiválasztásában, mint az egyes témák interpretálásában: nem műemléki szakfotográfiákat készített, hanem sajátos művészi látásmódja szerint fényképezte a felkeresett helyeket.

A Magyar Nemzeti Galériában kiállításra kerülő kétszáznál is több fotógráfia közel száz helyszínen készült. Ez a többezer fényképet tartalmazó teljes anyagból készült szűkített, de az egészen mégsem csorbított válogatás átfogja az egész országot, vagyis a tárlaton mind a tizenkilenc megyéből szerepel legalább két értékes emlék. Emellett átfogja a millenniumi időt is, hiszen a kiállított anyagban szereplő időben legkorábbi épület – a tarnaszentmáriai Sarlós Boldogasszony templom – bizonnyal állt már Szent István koronázása előtt is, a legifjabbat pedig – Aba Novák Vilmos falképét a jászszentandrási templomban – az alig e múlt XX. Század tette hozzá a magyar kultúrához.

A kiállítást Dévényi István rendezi, helyszíne a galéria III. emeleti kiállítótere. Megnyitja: Kőrösi Orsolya helyettes államtitkár, művészeti és nemzetközi kapcsolatok (NKÖM) és Björn J. Flakstad vezérigazgató (Pannon GSM).


Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria
(Budapest, Budavári Palota “C” épület) I. emelet
Tárlat: III. emeleti kiállítótér.

Exit mobile version