Nagyvárosok

Garami Gréta | 2001. Október 05.
Portugália két legnagyobb városa, a fõváros, Lisszabon, és az északon található Porto. Hasonlítanak és különböznek is egymástól, de egyiket sem szabad kihagyni.

Lisszabon



Kattints a képre!
Lisszabon életének talán legfontosabb és legszomorúbb eseménye az 1755-ös földrengés volt. A pusztító földrengés első rezdülését nov. 1-én de. fél tíz körül észlelték. A természet nem elégedett meg ennyivel, és pár perc múlva jött egy második, sokkal erősebb, ami a város felét romba döntötte.

Több, mint húsz templom omlott le, maga alá temetve a mindenszentekre összegyűlt tömegeket. Ezek után még egy harmadik rengés következett, majd ezt a templomokban a mindenszentek alkalmából gyújtott gyertyák okozta gyorsan terjedő tűz követte. A tűzvész hét napon át tombolt. A földrengés miatt a tenger felől hatalmas hullámok csaptak ki a Tejóból, és elöntötték a város alsó részét. Csak Lisszabonban 15000 ember vesztette életét, az anyagi kár felbecsülhetetlen volt. Az összedőlt Lisszabonból a király miniszterelnöke új várost varázsolt. Az új városrész Európa egyik legelső tervezett városai közé tartozik: a folyóparti részhez egy merőleges utcarendszer épült.

Ebben a városnegyedben épült a századfordulón a neogótikus torony, az Elevador, melyet Eiffel egy tanítványa tervezett. A 32 m magas liftként működő vasszerkezetű épület nem csak panoráma-torony turisták számára, hanem a mi siklónkhoz hasonlóan tömegközlekedési eszközként is funkcionál, mert az alsóvárost és a dombra épült Barrio Alto negyedet köti össze. Belül kis kabinok szállítják az utasokat, a torony tetején pedig kávézó van.

Kattints a képre!


A Belém nevű városrészben a Felfedezések emlékműve és a Tengerészeti Múzeum mellett egy másik érdekesség, az óriási iránytű igazítja útba az esetleg eltévedt látogatót. A járdán kialakított iránytű 25 m-nél is nagyobb átmérőjű. A Dél-Afrikai Köztársaság ajándéka a portugál Vasco de Gama, a híres felfedező-tengerész emlékére is utal, mivel ő kerülte meg először Afrika déli csücskét, az általa elnevezett Jóreménység-fokot.

Igazi portugál jellegzetesség a fado, a lisszaboni zene. Az éneket általában a guitarra nevű, 12 húros, pengetős hagszer és egy akusztikus gitár kíséri. A “fado” szó jelentése: sors. A szó jól jellemzi a fado vágyódást és szomorúságot kifejező hangulatát. A lisszaboniak 150 éve játsszák keserű zenéjüket mellékutcai kávézókban, kis vendéglőkben.

Porto 



Kattints a képre!
A város azóta létezik, amióta a rómaiak felépítettek itt egy erődöt. A XI. században hamar kiűzték a mórokat, később pedig nagy hasznot húztak a Szentföldre induló keresztes hadjáratok ellátásából, a XVI-XVII. században pedig a tengeri felfedezésekből. Porto legfőbb bevételi forrását azonban az angolokkal kialakított borkereskedelem jelentette. Porto az ország második városa, neve annyit jelent: kikötő. A Douro nevű folyó partján, a Penaventosa hegyen fekszik.

További érdekességek Portóból

Kattints a képre!


A Feitoria Inglesa, azaz az “angol gyár”, ami a portói bor kereskedőinek központja, a nyilvánosság számára zárva van. Csak meghívóval lehet belépni az 1790-ben épült, férfiak uralta házba, ahova hölgyvendéget 1843-ig nem is hívtak. Portugália legszínesebb ünnepe a portói Szent János-fesztivál (jún. 23-24).

Az időpont egybeesik a nyári napfordulóval, amit az emberek egész éjszakás eszemiszommal és tánccal ünnepelnek, miközben póréhagymával vagy sípoló kalapáccsal egymás fejére csapkodnak. Ilyenkor örömtüzek gyúlnak, amit átugranak, de előtte kívánnak valamit. Egy új hagyomány a “barcos rabbelos” csónakverseny, amikor portói bort úsztatnak le a Dourón. Kevesen tudják, hogy Portóban van pl. az első lift is, amit az Etnográfiai és Történelmi Múzeum őriz.

Exit mobile version