A táj történelmi múltjának leglátványosabb emlékei a várak. De nemcsak a sziklaszirteken álló, impozáns megjelenésû kõvárak tanúskodnak a történelem viharos évszázadairól, hanem a sáncokkal, árkokkal határolt földvárak is, melyek erdõk mélyén rejtõznek az avatatlan szemek elõl.
A XX-XI. századot, a honfoglalás és az államalapítás korát több „földvár”, impozáns megjelenésű sáncvár képviseli a térségben.
Abaújvár 3,9 hektár területű vára a
Hernád folyó és vizenyős lapálya által körülvett kiemelkedésen fekszik. Az edelényi Borsod vára, melyről már Anonymus is szólt, a Bódva folyó fölötti szikladombon van.
A sályi Latorvár-tető 5,26 hektár kiterjedésű őskori telepének felső platóján – a honfoglalást követően – egy 2,4 hektár alapterületű sáncvárat építettek.
Az Anonymus által említett Örsur várával azonosítható erődítés 11 méter talpszélességű és 3 méter magasságú sánca egymásba csapolt gerendákból álló sűrű rács- és rekeszszerkezetű, amit cölöpök erősítettek meg.
A gerendaszerkezet közé döngölt agyagtöltésre kőfalat is emeltek.
A régészeti ásatások kerámialeletei alapján a vár építését a 10. századra helyezik. A
Latorvár-tetőre a Sálytól északra lévő Latorút település utolsó házai mellett lehet felkapaszkodni.
A
Gyöngyöspatától északra magasodó Vár-hegyen lévő várat csak Anonymus említi, oklevelekben nem szerepel. A késő bronzkori lakótelep egy részén épült erődítés sűrű rácsszerkezetű sánca erősen átégett, ennek külső oldalát szárazon rakott kőfal képezte. Az 1,27 hektár területű széles talpú sáncvárat a régészeti ásatások eredményei szerint a 10. század közepén emeltette Aba Sámuel egyik őse, az Ed és Edumen nemzetségéből származó Pata. Régészek a Vár-hegytől pár száz méterre délre egy későavar temetőt, a vár közvetlen közelében pedig egy Árpád-kori templom alapfalait és a körülötte lévő temető néhány sírját tárták fel.
A gyöngyöspatai erődítés az egyházszervezés során alapított patai főesperesség központja lett. A Mátyás király által mezővárosi rangra emelt település plébániatemploma ma hazánk egyik legszebb, legépebb középkori műemléke.
Még egy a szent istváni államszervezés igazgatási rendszerébe nem illeszkedő korai sáncvár található a Mátrában, Gyöngyöstől északra a
Muzsla-tetőn. Az Aba nemzetség birtokterületén lévő keskeny talpú, karcsú sánccal övezett 0,15 hektár alapterületű várnak különleges a topográfiai helyzete. A többi hasonló honfoglalás és államszervezés korabeli vártól (Hont, Bernecebaráti – Templomhegy, Doboz – Sámsonvár) eltérően nagy tengerszintfeletti magasságban (485 m) és jelentős relatív szintkülönbségű helyen (140 m) emelték talán a 10-11. század fordulóján. A védett területet sánc, külső oldalán sziklába vágott, 8 méter széles árok vette körül. A sáncátvágás feltárta a védmű szerkezetét: a kazettás szerkezetű farekeszsort kövekkel töltötték ki. A vár Mátrafüredről a S jelzésű turistaúton közelíthető meg.
Mátrafüred egyébként remek kiindulópontja lehet a különböző korú várakat felkereső kirándulásainknak, mivel környékén egy 4 km-es sugarú körön belül kilenc vár található. Ezek a következők: Hajnács-kő, Rónya-gerinc, Benevár-bérc – Széles-parlag, Eremény-tető, Kis-hegy, Dobogó-hegy őskori és Benevár, Muzsla-tető, Dezső-vár középkori erősségek.
Mátraszentimre határában, meredek lejtőkkel határolt 753 m magas Óvár nevű hegytetőn egy háromrészes vár található. A 40,2 hektár területű erődítés felső részének őskori sáncára a középkorban kőfalat emeltek. A 11,1 hektáros épület, torony nélküli falgyűrű (talán mentsvár) párhuzamai Felvidéken (Káposztafalva – Marcellvár, Menedékkő) és Erdélyben (Tusnádfürdő – Vártető, Székelyudvarhely – Budvár, Málnás – Herec vára) találhatók meg. A vár a történelemben nem szerepel, írásos, okleveles adatunk nincs róla. A XIII. század második felében már nemigen használják, hiszen 1264-65 fordulóján a terület a Rátót nemzetség birtokába kerül, akik a jóval kisebb Ágasvárat is elhagyják és megépítik a hasznosi várukat (Cserteri vár). Az Ágasvári turistaháztól induló Z jelzésen a Kőkapuig, onnan délre fordulva a ZO jelzésű úton a sáncon át a Külső-Óvári-rétre jutunk. Mátrakeresztesről a Csörgő-patak völgyéből ugyanezen a turistaúton kapaszkodhatunk fel a földvárhoz. Az Óvárhoz hasonlóan a Bükkben lévő felsőtárkányi Vár-hegy bronzkori sáncára is kőfalat emeltek talán az Árpád-kor idején.