Mikor több, mint félévezrede Kolumbusz Kristóf hajójának, a Santa Luciának árbóckosarában ülõ matróz meglátta a mai Hispaniola szigetét, még nem gondolta milyen csodálatos világra bukkant. Maga Kolumbusz, mikor bejárta a szigetét, s felfedezte szépségeit, elragadtatásában földi paradicsomnak nevezte.
S bár azóta városok, falvak nőttek ki a földből, a Karib-tengeri szigetek ma is ugyanolyan káprázatosak, mint Kolumbusz idején voltak. A hófehér fövenyre fehér tarajos hullámokat vet a valószínűtlenül kék tenger, mely fölé kókuszpámák hajolnak. A szikrázó napsütést csak rövid időre zavarja meg egy-egy zápor, de amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is áll.
Épp csak arra jó, hogy kicsit felfrissüljön a levegő. Újból szikrázóan süt a nap, s a banánfák, a hatalmas mangróvefák levelein tükröződő csillámló vícseppek egy pillanat alatt felszáradnak. Az ember pedig beleveti magát az enyhülést nyújtó tengerbe, melynek vize mindig 27-28 Celsius fok meleg.
A Karib-szigetek ma már nem elérhetetlenek a magyar turisták számára. Elsőként talán a Dominikai Köztársaságot fedezték fel honfitársaink, s azóta is ez a magyarok körében leglátogatottabb sziget az Antillákon.
A szigetek lakói különleges világot varázsoltak maguk köré. Színes, kék, zöld, lila, rózsaszínű, gyakran pálmafákkal fedett apró házaikban állandóan szól a zene, persze leginkább a házak előtt, s miközben megnézik az arra járó idegent, vidáman táncolnak a merengue ritmusára.
Táncol a pucér gyermek, a hajcsavarós fiatalasszony, táncol a fogatlan öreg ember.Békésen elballag melletünk egy szamár, majd elrobog egy motor, rajta négy fiatal integet kacagva.
A külföldiek számára épült pazar üdülőtelepek diszkóiban, bárjaiban éttermeiben többnyire all inclusive ellátás van, vagyis annyit eszik és annyit iszik fizetés nélkül a vendég, amennyit akar. De, aki igazán jót akar mulatni, látogasson el valamelyik helyi szórakozóhelyre, mondjuk egy diszkóba (itt nem számít a korhatár), s ízelítőt kap a karibi életkedvből, a végtelen karibi bálból.
Dominika városaiban ma is állnak a spanyol gyarmatosítók idejében épült paloták, Santo Domingóban végigjárhatjuk a kormányzósági palotát, Kolumbusz egykori otthonát, ahol még Kolumbusz mennyezetes ágya is megcsodálható. És állnak azok a templomok is, amelyeket a spanyol barokk stílusában emeltek szigetekre érkezett gyarmatosítók évszázadokkal ezelőtt. A Karib-tengeri szigetvilág másik varázslatos szigete Jamaica, a rasta és reggae zene hazája, ahonnan a reggae koronázatlan királya, Bob Marley, jamaica nemzeti hőse elindult világhódító útjára.
Bár a sziget szintén spanyol fennhatóság alá tartozott, 1655-ben elhódították tőlük a britek. Az angol hatás ma is érződik a sziget kultúrájában, e téren afféle kulturális zászlóshajónak számít a karibi térségben. S ahogy Dominikán mindenki elzarándokol a varázslatos Samana szigetre, ahol a Bacardi reklámját is készítették, úgy Jamaicán a főváros Kingston közelébern magasodó Blue Mountains a kirándulók egyik kedvelt úticélja. A fátyolos kék színben úszó hegy oldalait haragoszöld erdők borítják, üdítő látvány a tenger kéksége, és a szikrázó napsütés után. Amiből persze soha sem elég a mérsékelt égövön élő turistának, különösen ilyenkor télen.
A legszebb partszakaszok Ocho Rios és Negril közelében találhatók. Ám az Ocho Riosban nyaralók nemcsak a tengerpatig jutnak el, többnyire ellátogatnak a településtől 3 kilométerre található vízeséshez, mely egy erdőben tör fel, s kétszázméteres, szelíd zúgókkal teli út után érkezik meg a tengerbe.
Negrilről pedig azt tartják, hogy Jamaica legszebb idegenforgalmi látványossága. Itt egyetlen épület sem lehet magasabb, mint az őket övező pálmafák, amelyek a 11 kilométer hosszú Long Bay-t, e vakitó fehér homokkal borított strandot övezik.