Õsi magyar város a fejedelmi színt -a fehéret- nevében viselõ, 972-ben alapított Alba Regia, az elsõ magyar uralkodói székhely. Öt évszázadon át itt volt az ország fõtemploma, ahol 37 királyt és 39 királynét koronáztak, 15 uralkodót temettek el, itt õrizték a Szent Koronát és az állami levéltárat, itt tartották az országgyûléseket.
A város középkori kiemelkedő szerepét jelzik a Városház Tér nevezetességei: az
Ország-Alma, a XVIII. század eleji Városháza, pompás kovácsoltvas erkélyével a copf stílus legszebb reprezentánsa az országban, a Püspöki Palota könyvtára ritkaságokat őriz, a Ferences
Templom helyén egykor Szent István palotája állt, ahol fia, (Szent) Imre herceg született. Freskói az ifjan elhunyt herceg életét idézik.
A koronázótemplomot 1602-ben a törökök felrobbantották, ma már csak alapfalai látszanak az ország egyik legfontosabb műemlék-együttesét jelentő Nemzeti Emlékhelyen, (Középkori Romkert, Koronázó tér), ahol a történelmi seccoval díszített Mauzóleumban Szent István király (1000-1038) szarkofágja áll.
A Csontkamra őrzi az itt eltemetett magyar királyok földi maradványait. A Géza Fejedelem téren már 970-ben vár és egy kisméretű, négykaréjos Kápolna állt, alaprajza – fehér kőből kirakva – az úttesten látható. A XIII. századi tatárjárás idején uralkodó IV. Béla királyi székhelynek építette a Püspöki Székesegyházat mielőtt udvartartásával Budára költözött, a mai barokk székesegyházban őrzik Szent István koponyaereklyéjét.
A város egyetlen, ép középkori épülete a XV. századi Szent Anna Kápolna. Engedéllyel látogatható a Karmelita (Szemináriumi) Templom (Petőfi u.), falait F. A. Maulbertsch freskói díszítik. A Nepomuki Szent János cisztercita templom (Fő u.) értéke a dúsan faragott tölgyfa-berendezés, freskói egyikén Szent István Szűz Mária A Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlja Magyarországot, amely azóta “Mária országa”. A Rendházban kapott otthont az évezredek kincseit, a város és környéke történeti-, és régészeti anyagát őrző Szent István Király Múzeum. Udvarán a nagy reneszánsz uralkodó, Mátyás Király (1458-90), halálának 500. évfordulójára emelt emlékműve.
A
Fekete Sas Patikamúzeum (Fő u. 5.) műemlék-berendezését jezsuita szerzetesek faragták. Különlegesség az évszaknak megfelelő virágokból kirakott Virágóra (Fő u.). A népi műemlékek megmentéséért Európa Nostra díjat kapott Palotavárosi Skanzenben 12 parasztház és egy ikonosztázionnal ékes rác templom, múzeumaiban a kismesterségeket, céhéletet bemutató kiállítás és egy kalapos-műhely invitál érdekes kirándulásra.
Évtizedeken keresztül saját kezűleg építette romantikus lovagvárát – betonból –
Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész, aki a különböző építészeti stílusokat egyesítő Bory-Várban (Máriavölgyi út 54.), saját- és kortárs szobrászok alkotásait helyezte el. Érdekes a játékbaba-gyűjtemény a Fehérvári Babaházban (Megyeház u.17.) A Schaár Erzsébet Gyűjtemény (Jókai u. 11.) az egyéni stílust képviselő szobrásznő (1908-75) életműve. Az egykori szerb iskolában a tejfeldolgozás történetét mutatja be a Tejipari Emléktár (Rác u. 19.) Helytörténeti emlékek és az Új Magyar Képtár talált otthonra a Várostörténeti Múzeumban (Megyeház u. 17.)