Visegrád

Visegrád a magyar kultúra megannyi értékének őrzője. Itt állt Magyarország egyik legnagyobb középkori épületegyüttese, a Károly Róbert uralkodása (1301–1342) idején épült királyi palota, amelyet Mátyás király nagyszabású átépítésekkel, bővítésekkel a 15. századi
Európa egyik legpompásabb reneszánsz palotájává tett.

Itáliai származású történetírója, Antonio Bonfini leveleit „Visegrádról, a földi paradicsomból” keltezte.






Mátyás halála után az épület az enyészeté lett, később a hegyoldalról lezúduló hordalék több mint száz évre eltemette, és csak 1934-ben találták meg a maradványait. A közelmúltban megkezdődött átfogó rekonstrukciója, hogy méltó bemutatóhelye lehessen a magyarországi reneszánsz művészetnek és nagy királyunk, Mátyás életművének.





A Visegrád fölé emelkedő hegy ormán álló, a 13. század közepén épült Fellegvár békében és háborúban egyaránt jelentős szerepet játszott az ország történelmében. A vár építésének történetével a helyreállított középső várudvarban ismerkedhet meg a látogató, a várteraszról lenézve pedig az ország egyik legszebb panorámája tárul elébe: a festői Dunakanyar.





A műemlékegyüttes harmadik tagja, a 13. században emelt Salamon-torony ma kiállításoknak ad helyet. A kisváros azonban nemcsak műemlékeinek köszönhetően vált a Duna jobb partjának egyik legkedveltebb üdülőhelyévé.

Maradásra csábít itt a Sibrik-dombi Kirándulóközpont és jurtatábor, itt található Magyarország legelső nyári bobpályája, télen pedig érdemes sílécekkel érkezni ide, mert sífelvonó is működik a közeli Nagyvillámon, ahonnan jelzett turistautak is indulnak a hegység belsejébe.

Kattints a képre!

A környező Pilisi Parkerdő valóságos Eldorádó a pihenést keresők számára, de jelentős nagyvadas vadászterület is. A lovaglásban, vadászatban, evezésben megfáradt tagjainkat Visegrád határában, a festői fekvésű lepencei strand kellemesen meleg termálvizében pihentethetjük, hogy aztán újult erővel vessük bele magunkat például a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok jelmezes középkori forgatagába.