MIX: zene, szerelem, pornó – filmkritika

Bagits Veron | 2004. Február 19.
A magyar-amerikai film egy közepes színvonalú, ügyesen összevágott alkotás, amelyet még a trendi etno-trance zenék sem tudnak megmenteni egy érdektelen történet közhelyes ábrázolásától.





A szüzsé szerint adott egy Los Angelesben élő amerikás magyar apa (Kulka János), aki Mitch (Alex Weed) nevű fiát zongoraművésznek próbálja nevelni, de a fiúnak elege van a dresszúrából, mert inkább a hip-hopért rajong. A fiú az internet előtt maszturbálva felfedezi Beát, egy magyar fétis-pornó modellt (Gryllus Dorka), akibe szerelmes lesz, és szívét elepeszti a lány utáni vágyódás. Az események furcsa véletlenének köszönhetően apa és fia egy temetés miatt Magyarországra, Budapestre utaznak (mert meghal Mitch nagyapja). Mitch találkozik Beával és belekeveredik a budapesti éjszakába. A háttérben feltűnik még a pornó-alvilág császárát játszó Rudolf Péter, illetve a Bea barátját alakító féltékeny fotós, Kolovratnik Krisztián.

Se nem reklámfilm, se nem nagyjátékfilm





A film meghatározó eleme a pörgős videó-klipszerű vágástechnika. Feltehetően ezt honorálta a 35. Magyar Filmszemle zsűrije is, amikor a Mix vágásáért különdíjat adott Steven Lovy-nek, aki egy személyben a film rendezője, producere, forgatókönyvírója és vágója. Az alkotást egyébként a Filmszemle Diákzsűrije is elismerte: a legjobb első filmért járó díjat a Mix kapta.

Nagy kár, hogy ismét itt van egy film, amely nem a mondanivaló, hanem a körülötte lévő felhajtás miatt válhat majd egyszer közönségfilmmé. A bulvársajtó például igen hamar felkapta – talán nem véletlenül -, hogy a filmben játszik egy igazi, magyar fétispornó színésznő, a friss pornó-Oscart kapott Mandy Bright. De nincs ezzel semmi baj, hiszen a közönségfilm olyan celluloidipari termék, amelynek fő célja a minél nagyobb bevétel realizálása. Márpedig e cél elérésének egyetlen eszköze a nagyközönség felhőtlen szórakoztatása. Akár a filmhez nem szervesen kapcsolódó információk mediatizálása révén is.

Steven Lovy azt nyilatkozta a filmről, hogy ő – ellentétben az új fiatal filmes nemzedékkel – elsősorban szórakoztatni akar: első a szórakozás, aztán a gondolkodás. Ha ebből a perspektívából közelítjük meg a filmet, akkor akár azt is mondhatnánk: a film beváltotta a rendezői reményeket, mert kellemes szórakozást ígér anélkül, hogy közben bármin is elgondolkodtatna.





Ez viszont sokaknak édeskevés

A történet érdektelensége miatt az amerikai tinédzser budapesti kalandjaival képtelenség azonosulni. Szinte várjuk, hogy mikor bukkan fel egy újabb klisé, amely ólmos lábakon járva maga előtt rugdossa a mondanivalót: szex, drog, rock and roll. Plusz a pesti éjszaka – egy amerikai tinédzser szemszögéből. Amikor egy techno-hip-hop buli közepén megjelennek a népviseletbe öltözött magyar fiatalok és eljárják a hip-hop zenére a csürdöngölőt, az például kínosan életszerűtlen jelenet. Ezek a magyarok olyan muzikálisak – fogja majd gondolni Jack, a képzeletbeli amerikai mozinéző. Már csak a Rubik-kocka, a C-vitamin, és a hidrogénbomba hiányzik a filmből, hogy népszerűsítse a magyarságot külföldön.

A filmben a színészi játék az egyetlen, amely említésre érdemes. Gryllus Dorka meglepő természetességgel beszél a filmen, ám helyenként mintha kicsit merev lenne. De tény, hogy nagyon erotikusan ejti ki az o, á, í, é betűket. A Mitch-et játszó Alex Weed hitelesen formálja meg az amerikai tinédzser alakját, Rudolf Péter középkorú pornó-maffia császára egy Teleki téri kupec és a Guy Richie filmekből ismert nehézsúlyú rosszfiú keveréke, Kulka János apafigurája viszont visszafogottabb a kelleténél.

Összefoglalva: az amerikai-magyar koprodukcióban készült film egy közepes színvonalú, ügyesen összevágott alkotás, amelyet még a trendi etno-trance-house zenék sem tudnak megmenteni egy érdektelen történet közhelyes ábrázolásától.
Exit mobile version