Szivárvány az úton

nlc | 2004. Július 16.
Egy olyan korban, amikor az utcaképet a szürke különféle árnyalataiban sápadozó, sablonos autók határozzák meg, valóságos felüdülés a C3-as – mint gépkocsi és mint színfolt egyaránt. Most essen szó az utóbbiról.





Még mielőtt a honlap olvasói témaválasztásunkon felháborodva tollat ragadnának – hiszen micsoda borzalmas előítélet azt gondolni, hogy a szebbik nem tagjai színük alapján ítélnék meg az autókat –, iparkodunk leszögezni: a C3 esetében korántsem lenne teljes a kép, ha említés nélkül hagynánk a karosszéria palettáját. A Citroën a konzervatív szokásokkal szakítva felszabadultan nyúlt a tónusokhoz, és olyan fényvarázslatot tervezett az autóhoz, amely maradéktalanul kiemeli annak életvidámságát és fiatalosságát.





Ha a magasból letekintenénk egy Citroën-kereskedés udvarán várakozó C3-asokra, egy gigantikus fagylaltkelyhet vélhetnénk felfedezni: a kicsi kocsik összetéveszthetetlen félgömbjei a zamatos pisztácia, a fanyar áfonya, az egzotikus curacao árnyalataiban pompáznak. Aligha van még egy autó a piacon, amelynek ilyen jól állnának ezek a merész, harsogóan természetes színek – de tegyük hozzá, a C3 az olyan klasszikus öltözetekben is pompázatosan mutat, mint a nemes fekete vagy a természetes meggyvörös. Igazi százszorszép a kis Citroën, az utakra termett szivárvány – és mint tudjuk, a mesében mindig a színek hídjának tövében vár ránk a kincsekkel teli üst.




Exit mobile version