Az előadás tartalmából:
A sors törvénye: élet és halál körforgása
Csapdák és lehetőségek a megszabadulás útján
Halotti szokások és szertartások Tibetben
Mi a halál és hogyan tekintsünk rá? Mi történik a halál után? Hová kerül a lélek?
Mióta világ a világ, ezek a kérdések folyamatosan foglalkoztatják az embert, és ha megfigyeljük, valamennyi ősi kultúra vallja, hogy a halál nem egyenlő a megsemmisüléssel, csupán a fizikai test elmúlásáról van szó.
A tibeti filozófia is osztja ezt a felfogást és egy folyamatosan megújuló létről beszél élet és halál állandó körforgásáról, melyet szamszárának hív, melynek során a lélek fokozatosan fejlődik és tanul, míg eljut a világegyetemmel való azonosság, a megvilágosodás állapotába.
Ebben a szemléletmódban a halál csupán egy átmeneti állapot két létforma között, azaz a lélek útja az újbóli testetöltésig. Ennek az időszaknak a történéseiről szól a Tibeti Halottaskönyv (Bardo Thödol). Az előadásból megtudhatjuk, hogy mi történik a köztes létben, ami a meghalással kezdődik és az újjászületéssel ér véget.
A VIII. századi bölcs, Padmaszambhava nevéhez fűződő irat szerint a haldoklás órájában az ember elveszti testét, majd a lélek elindul a bardók, a különböző köztes állapotok szakaszain keresztül, melyek során különféle látomások, víziók kötik le figyelmét. Eleinte békés, majd rémisztő képekkel találkozik, melyek arra bírják rá, hogy szembesüljön előző életével. Ezt követően egy újabb anyaölet keresve megindul a következő megtestesülés felé, hacsak a lélek nem érte el a megvilágosodást.
A szöveg, a kifejezések távoliak, ám mégis értékes tanítást hordoznak a ma emberének is: hiszen még senkit nem felejtettek itt a földön! S bár a halált nem kerülhetjük el, a tanítások arra inspirálnak, hogy ne félelemmel tekintsünk az ismeretlen jövő elé, hanem használjuk fel minél jobban és teljesebben azt az értékes időt, mely mindannyiunknak megadatott.
Előadó: Doba Éva
Időpont: 2004. július 30. péntek, 11.00
Helyszín: Öcs, Polgármesteri Hivatal