Mesés városok, városi mesék
Ez a nyurga ország szinte minden területen óriásit lépett előre a turizmus gyűjtőnevű iparágban, és ez még akkor is így van, ha az alapos portugál marketingvezetők már évszázadokkal ezelőtt megrendelték a látványosságokat.
Esetleges kalandtúránk óvárosában, a Riberiában kezdődik, ahol a szűk sikátorok, a mállott középkori homlokzatok, az akaratos tenger és a mediterrán nap langyos illattal telíti be a mindennapokat, hogy az utazó végkimerülésben hulljon alá valamelyik kávéház, fado teraszán. Ribeira színes cserépvilága, Eiffel-hídja azonban csak apró emlékkönyvi bejegyzéssé zsugorodik, ha tovább hódítunk. Lisszabon St. George Kastélya, Belém névre keresztelt tornya, Alfama negyede, a Felfedezők Emlékműve, Jeronimos Kolostora brutális módon sokkolja a kulturális agyféltekét, amely a világ minden tájáról idehordott kerámiáknak, festményeknek, szőnyegeknek, szobroknak helyt adó Museu Calouste Gulbenkian körbejárása után bénul le totálisan.
Aki hozzászokott, hogy a kegyhelyek és fotózásra alkalmas célpontok általában a nagyvárosok ónegyedeiben bukkannak fel, az felejtse el álláspontját, hiszen a portugál kisvárosok, Óbidos, Nazare pazar és hamisíthatatlan déli életképei simán rácáfolnak erre.
Nem beszélve Batalháról, amely szintén nem gigantikus lakónegyedeiről, hanem a világörökségek gyöngyszemeként emlegetett kolostoráról lett híres. A kolostor kápolnájában temették el annak idején Tengerész Henriket, néhány kilométerrel arrébb pedig a racionalitást, de ezzel az átvezetéssel csak az ateistáknak kedveskedünk, akik nehezen tudják felfogni a fatimai búcsújáróhely misztikáját.
A portugál jámbor, istenfélő nép. Erre a legjobb példa, hogy az ország legnagyobb ünnepe a húsvét, amely Carnival néven fut, és ebből a sokat látott utazó egyből láthatja: nem olcsó locsolóversek, hanem felvonulások, maszkos parádék és díszes kompániák díszes népünnepélyei éltetik a feltámadást. Portónak egyébként saját bejáratú ünnepe is van, a júliusi Festa de Sao Joao, ami egy fergeteges utcabál, amikor is a vendégek egymás fejét pórhagymával ütögetik. Persze, ez még mindig emberibb, mint a novemberi, Golegai Feira de Sao Martinho fesztivál, amelyet legyilkolt bikák és nyáladzó futólovak képeivel illusztrálhatunk.
Portugália kegyes sokszínűségét mutatja, hogy aki nem akar romokat, hangulatokat vadászni, az elvegyülhet a szőlőhegyek és narancsligetek, nemzeti parkok zöldjében is, és ehhez nem kell terepruhát öltenie. Az Estrela és a Kantábriai-hegység, a Serra da Estrela sziklái, szurdokjai, fennsíkjai minden Greenpeace-aktivistát kielégíthetnek, de aki a Bucaco Nemzeti Parkban jár, mindent egyszerre kap meg. Mexikói cédrusokat, páfrányokat, és naplementét ha későn, álmosságot ha korán érkezik. És persze útmutatást is: az igazi természetbúvárok a Berlenga-szigetre utaznak, amely egyrészt lakatlan, másrészt durva sziklafalak vigyázzák, harmadrészt pedig háborítatlan madárparadicsom.
A vízi sportok szerelmeseinek, a strandimádóknak, a szörfbajnokoknak, a spontán horgászoknak, a tudatos kajakosoknak, a lovaglással, golfozással pihenő turistáknak pedig ott terpeszkednek a strandok, amelyek tiszta vízzel és remek píárral dicsekedhetnek: nem született még olyan igény, amely itt teljesületlenül maradt volna. A legkedveltebb tengerparti települések Estoril és Cascais, amelyek alig különböznek a déli riviéráktól: a hangulat ugyanaz, a minőség mindenhol szlogen.
A “Zöld sziget” ugyan 1000 kilométerre Lisszabontól fürdik a tengerben, de azért portugál fennhatóság alá tartozik. A sziget a teljes fizikai megsemmisülés területe: átlényegülünk szellemlénnyé, a pihenés, a relax kikapcsol, elvisz valami széláramlat, ami csak vacsorára hoz vissza bennünket.
Grillezett szardínia, halas tészták, burgonya- és hússzeletek; az ország konyhája fűszeresebb, mint a spanyol, alapanyagait tekintve azonban megegyezik a két ibériai konyhaművészet. A fűszer-összehasonlítást egyébként azért bukják be a spanyolok, mert Kolumbusz India helyett Amerikába navigálta magát, a portugálok viszont pontosak voltak, és hajóikon tényleg elérték a föld második legnépesebb országát.