| Vereckei Ákos, és Monostori Diana |
Az alapvető elképzelésünk az volt, kezdi a beszélgetést a házigazda hogy a lakásnak az a része, ahol napközben élünk, azaz a nappali, az étkező, és a konyha teljesen külön váljon a pihenő résztől, vagyis a hálószobától. Miután ez a lakás elég hosszú, így vágyunk megvalósítható volt. Sütő Katában találtuk meg azt a belsőépítészt, aki elsőre igazodott az ízlésünkhöz. Teljes átalakítást végeztünk, falakat bontottunk és helyeztünk át, tizenegy ajtót vettünk ki a helyéről, az összes víz-, gáz- és villanyvezetéket kicseréltük.
A munkálatok során persze házigazdáink összehangolták elképzeléseiket, s igazából mint mondják mindkét fél sok kompromisszumot kötött, hol egyikük, hol másikuk akarata érvényesült, ám a végeredménnyel mindketten tökéletesen elégedettek.
Ákos ragaszkodott a teraszajtó teljes üvegfelületre való lecseréléséhez, nekem tetszett a régi is mondja Diana.
Persze, mert a lakás lelkét ez a kilátás és ez a terasz adja, kár lett volna bármennyit is eltakarni belőle. Viszont a nappaliban lévő diszkólámpákat Dia akarta nagyon. Nehéz feladat volt engem meggyőzni, de mostanra már megkedveltem őket, mert jó fényük van, nem keltenek gyári reflektoros hangulatot. Hasonló volt a helyzet a fürdőkáddal, és az általam csak mikrofonként emlegetett csaptelepekkel is. A fürdőszobaszalonban azt mondtam, hogy mindegy, melyiket választjuk, csak ezt a fajtát ne, de mire egy edzőtáborból hazaértem, már be is szerelték őket, és én belátom, hogy nagyon kényelmesek. Az étkezőasztal feletti modern lámpákhoz viszont én ragaszkodtam, mert nem szeretem az amolyan családi körös hangulatvilágítást.
Az étkezőrész és a fürdőszoba közötti válaszfal különlegessége kivizöld színén kívül a három, hosszúkás ablaknyílás, ahol az egyik kedves emléktárgy is helyet kapott.
Baliról hoztuk ezt a szobrocskát, a Rama-t. Ő az istenek földi megtestesítője. A másik kedvenc tárgyam az Ausztráliából származó digeridu, melyet az aboriginálok (őslakosok a szerk.) egymás közti kommunikációra használnak. Olyasmi ez, mint a trombita. De a szívemhez a legközelebb mégis a nappali falán lógó kép áll, mert ezt Dia festette.
Amikor időm engedi, hobbi szinten festek, rajzolgatok. Kedvenc képeim egyike az, ami a kanapé fölött látható, Picasso Nő legyezővel című alkotásának másolata. Úgy gondolom ez a klasszikus keret tökéletesen kiegészíti a képet.
A konyha az átalakítás során egy légtérbe került az étkezővel és a nappalival.
Nagyon szeretek a konyhában dolgozni, mert minden kézre esik, éppen megfelelő magasságban van. Ákosnak az is komoly erőfeszítésébe került, hogy meggyőzzön, mit hova tegyünk, de most már belátom, hogy sok mindenben igaza volt. Különben a konyhabútorokat, az összes beépített bútort, a gardróbot és a fürdőszobai szekrényt is Sütő Kata tervei alapján készíttettük el. Mindketten nagyon szeretünk itt lakni, jó érzés egy ilyen otthonba hazajönni!