Az arisztokrácia itt is szinte biológiai törvényszerűséggel alakította ki környezetét, s a kastélyok, várak, kúriák, udvarházak, paloták, főnemesi fészkek építtetésével mesevilágot teremtett. Lássuk közülük a legnagyobbat, a legszebbet és a legkomorabbat:
Chambord kastélya a legismertebb, legnagyobb, bár talán nem a legszebb kastély. 440 helyiségével a kor minden pompáját felvonultatja, a hófehér épület egyszerre lovagvár és ékszerdoboz, tetejét fantasztikus tornyocskák és kémények díszítik, s építéséhez állítólag Leonardótól is kaptak tippeket. Sőt, kettős csigalépcsőjét, amelyen az emberek úgy közlekedhetnek mindkét irányba, hogy nem ütköznek egymással, a hagyomány szerint ő is tervezte.
| Aki látását veszíti, elveszti a mindenség szépségének felfogását, és hasonlóvá válik ahhoz, akit elevenen temetnének el egy sírboltba.- írja Leonardo da Vinci, a legteljesebb reneszánsz ember, jegyzeteiben. Ez a reneszánszkori szépségszomj hozta létre a Loire-menti (már maga a folyó is a világörökség része) kastélyokat, várakat is. |
A legcsodásabb mégis a Chenonceau-kastély. Tulajdonképp a folyóra épült ez a gyöngyszem, a parton csupán egy korábbi várkastély öregtornya áll. A boltíveken nyugvó tünemény és szép kertje II. Henrik kedvesének/kegyencnőjének, Diane Poitiersnek a szellemét idézi. A hölgy legendásan híres egészségét és arcszínét az állandó tisztálkodásnak és a megfontolt étkezésnek köszönhette. A lakosztályokban néhány finom XVI. századi falikép, francia, olasz és spanyol bútorok, valamint Diane háztartási naplói találhatók. II. Henrik halála után özvegye, Medici Katalin magának tartotta fenn a kastélyt. Ő készítette a báltermeket és fogadótermeket befogadó galériás emeleteket, a folyón átívelő híd folytatásaként. Diane-nak kárpótlásul a komorabb Chaumont-kastélyt ajánlotta fel végkielégítésként.