Erotomán munkatársunk érzelmes tudósítása a német fõvárosból, amely még mindig õrzi dekadens, tiszteletlen, szilaj és fiatalos hangulatát. Berlin, mint a szerelem fõvárosa. És még Lebkuchent is kapni advent idején.
A világpolgári dekadencia, az éles berlini humor és a szarkasztikus tiszteletlenség fiatalos hangulatot kölcsönöz a városnak, amely állandó meglepetéseket okozhat az oda látogatóknak. Ne csodálkozzunk, ha élelmes berlini vállalkozók “Jöjjön Kreuzbergbe élménytúrára!” feliratú brosúrákat nyomnak a kezünkbe a Potsdamer Platzon. |
Virághagyma
Berlinről azt gondoltam, hogy birodalmi város. Azt gondoltam róla, hogy a német szellem szép nagyravágyásának és a káosz iránti titkolt vonzódásának terméke, amely alapvetően nem más, mint unalom és akarnokság. Nagyot tévedtem. Berlin a szerelem városa. Legalábbis nekem. Berlin egy csodálatos lányra emlékeztet, egy szilaj, őszinte, labilis, gyönyörűszép lányra, aki a szabadságot jelenti, mely olyan nekem, mint szomjazónak az élet vize. Berlinnek csodás barna szeme van, amiben könnyedén el lehet veszni, mint egy örvényben. Ebben a városban megváltozik az ember (én): olyan lesz, amilyennek képzeli magát. Szerelemváros és szabadságbilincs – ez Berlin titka.
Szonáta
Berlin Brandenburg tartomány közepén a Spree és Havel folyók partján található. Területét és lakosainak számát tekintve Németország legnagyobb városa (3,5 millió embernek otthont): területén kényelmesen elférhetne Frankfurt, München és Stuttgart együttesen. Berlint éppen úgy jellemzi a porosz hatalom pökhendisége és a kispolgári életforma művészi kigúnyolása, mint a politikai felfordulások és a náci terror. |
Kreuzbergben laktam a török negyedben. Otthonosan éreztem magam ebben a lepusztult környezetben. Egyhetes berlini utazásom alatt alig mozdultam ki innen valahogy nem volt kedvem leróni a bédekkerbe bejelölt, kötelező áthaladási pontokat, amelyet minden jóravaló turista flottul kipipál (Checkpoint Charlie, mennyire izgi). A turista fitt, én élek – mondogattam magamnak. De ma már tudom, hogy a turista nemcsak fitt, hanem ostoba is: nem utazik, hanem helyet változtat; ahelyett, hogy megkostruálná a saját térképét, hagyja magát vezettetni. Bár a turisták évszázadában élünk – amelynek életstratégiai sarkpontja nem egy kötődés megalapozása, hanem a rögződés elkerülése -, én Berlinben is úgy tekintettem magamra, mint utazóra. Ha utazom, a létező védangyala vagyok. Vagy inkább: utazó vagyok, mert az utazás gondot okoz. Egy turista viszont kénytelen távolságot tartani, és arról gondoskodni, hogy ez a távolság ne váljon közelséggé. A turista kilép egy konzumhotel kapuján a konzumtengerparton, konzumnapernyőt bérel, hogy megvédje magát a konzumnap sugaraitól, majd így szól társához: Jövőre is ide jövünk! Keep smiling, darling. Csak arra vigyázz, nehogy egy patkány kiharapjon egy darabot a nagyon drága kígyóbőr retikülödből. Berlin, Berlin, hiányzol nagyon.