Dominikai Köztársaság

Barta Balázs | 2004. December 15.
Nem kell írónak lennünk ahhoz, hogy legyen fantáziánk elképzelni, milyen lehet megérkezni Dominikára. Csak annyit mondunk: nem tudunk jobb üdülõhelyet kívánni senkinek.





Utazási ajánlatok

Dominika, 11 nap, 5* – AKCIÓ
Dominika, 11 nap, 4*, all.inkl., – AKCIÓ
Dominika, 8nap, 5*, bécsi indulással
Dominika, 8nap, 4*, bécsi indulással
Dominka, 11 nap, 3*+, all.incl.- AKCIÓ
Szilveszter Dominikán, 13 nap, 4* (bécsi indulás:12.27.) – AKCIÓ







Ha Dominikára látogatunk kábé ugyanazt az önfeledt és igencsak felszabadító érzést élhetjük át, amit 500 évvel ezelőtt Kolumbusz Kristóf, aki első európaiként lógathatta lábait a part menti vizekbe. A helyzet azóta egy cseppet azért megváltozott: fehér arcunk már korántsem okoz akkora meglepetést a helyiek körében, mint anno, és hát Santa Mariára keresztelt hajóra nincs szükségünk, hogy eljussunk a Nagy-Antillák második legnagyobb szigetére, amit a felfedező Hispaniolának nevezett el, mondván: olyan ez, mint otthon. Tegyük hozzá: csak majdnem.

Indulási helyszíntől függően 9-12 óra repülési idő után landolhatunk a szigeten, de jobban járunk, ha csak a keleti felére veszünk jegyet, mivel sajnos a másik oldalon Haiti felkelői színesítik a mindennapokat és a BBC tudósításait.






A szó is elakad


A Dominikai Köztársaság, amely feleakkora, mint hazánk, a turizmusra és a cukornádra alapozza gazdaságát. A kizárólag all inclusive szolgáltatással csalogató szállodák apró minivárosokként szolgálnak, védenek és termelnek nagy-nagy lóvéhalmokat a tulajdonosoknak. Itt aztán ehetünk, amennyit a gyomor elbír, sportolhatunk, amennyit az izom elbír, és csodálkozhatunk, amennyit a másodpercenkénti leeséstől megroggyant áll elvisel.

Mi tagadás, van mire rákattanni: a pálmaligetes tengerpartok, a kristálytiszta és mélykék víz, a fehér homokos föveny mind-mind olyan tényező, amely méltán emeli a legkedveltebb célpontok közé a Karib-tenger gyöngyszemét. Egyébként ebben a térségben minden sziget gyöngyszem: Dominika talán csak azzal veri a többieket, hogy itt már-már skanzenbe kerül az ember, amelyben nincs olyan dolog, amely elronthatná a kedvét.





Mint ahogy a térség többi szigetén és városában, Dominikán is az indián és a spanyol kultúra összeölelkező egymásrátalálását örökíthetjük meg fényképezőgépünkkel. Évszázados épületek, templomok kedveskednek a stílusjegy-rajongóknak a falvakban, a kisebb településeken pedig az indián hagyományok keverik saját ízeiket a dominikai vegyestálba.

Az olvasó engedjen meg nekünk egy privát megjegyzést: az ódon templomok, a virágba borult közterek elé hadd vegyük a sor legeljére Altos de Chavont, azt a dominikai várost, amelyet korallból építettek fel a hajdani mesterek. Ezt ma már elég nehezen lehetne kivitelezni húsz év letöltendő börtönbüntetés nélkül, de itt nem is a mintarablás a cél, csupán a gyönyörködés a hosszú séták rövid léptei közben. Nem tudjuk, jót írunk-e vagy rosszat, de ebben a városban kötötte össze életét Michael Jackson Elvis Presley lányával, és ha valakit sokkolt a hír, jelezzük: manapság jórészt művészek birtokolják a házakat.






Strand, kikötő, strand


Az ország fővárosát, Santo Domingót nem árt, ha látjuk – másfélmilliós lakosságával pimaszul bolondítja meg a magányos napozáshoz szokott jónép gondolatait. A trópusi városlátogatás azonban csak egy szükségszerű alternatíva; lehet nekünk jobb is, ha úgy akarjuk.

Például a Karib-tenger legszebb strandszakaszai közé tartozó Punta Canán, ahol különösebb cécó nélkül pecózhatunk naphosszat, számolgathatjuk a fehér homokszemeket, és akinek van kedve, bejárhatja az egészet: a maratoni partszakasz hossza negyven kilométer. Itt található egyébként a már említett Altos de Chavon, de a véget nem érő pálmasorok alatt lépten-nyomon találunk olyan bárokat, komplexumokat, éttermeket, ahol rezzenéstelen arccal lehet eltöltetni akár egy fél életet.





Nekünk ennyi valószínűleg nem adatik meg, úgyhogy rögtön keressünk fel egy delfináriumot, amelyből több is van szigeten. Közös jellemzőjük, hogy nemcsak a lelátón merenghetünk csuromvizes szandálunkon, de úszhatunk versenyt a delfinekkel is, aki meg lusta, uszonyba kapaszkodva vigyoroghat a kamerákba.
A vizes sportok szerelmesei mindenhol megtalálják a szokásos kellékeket: ejtőernyőket, motorcsónakokat, banánokat, vízisítalpakat, a kardigánt vállukra vetők pedig azokat a kikötőket lelhetik fel pillanatok alatt, ahol sirályok irigy beszólásai közepette lehet hetykén falatozni.

A kikötőrajongók legideálisabb helye az ún. Bernstein-parton fekvő Puerto Plata, amelynek házsorai a régi idők spanyol, portugál és ki tudja honnan szökött tengerészek éjszakai dajdajozásait őrizte meg spalettái mögött. Innen a Playa Dorada strandja a leghamarabb elérhető relaxszakasz; akárcsak máshol: bevásárló- és szabadidőközpontok ezernyi csillogása keveredik a tengerben fürdő napfény részecskéivel.
Ha unjuk a strandot, akkor kerekedjünk fel ismét: Puerto Plata alig 25 kilométerre található: itt sziklák tarkítják, hegyormok tagolják a csendes öblöket, és mindig akad hely, amely alkalmas egy kiadós csókolózásra.


Áldomást rá!

Nagy örömmel írjuk, hogy a gasztronómiailag érzékeny utazó sem csalódik. A spanyol konyha, az indián konyha és a karibi térség összes fűszerével varázslatosan bánnak a helyi szakácsok. A vacsorákat pedig karibi módon, sörrel, rummal, szivarral és kókusztejjel megbolondított koktélokkal kísérjük le…
Exit mobile version