Ne kerteljünk: ez a világ egyik leghíresebb vígjátéka. Itt még az inasok mondataira is oda kell figyelni. Bámulatos elegancia ötvözõdik benne gyomorrepesztõ röhögésekkel, például amikor... de sajnos nem mondhatok többet.
Oscar Wilde: BUNBURY AVAGY SZILÁRDNAK KELL LENNI
köznapi komédia 3 felvonásban, komoly emberek számára
dalbetétekkel
Január 26., szerda 19.00 óra
József Attila Színház – 1134 Budapest Váci út 63. Tel: 237-9080
Jegyárak: 2.100.-Ft, 1.900.-Ft, 1.700.-Ft, 1.300.-Ft
Ki kicsoda? Ezt a címet is adhatta volna vígjátékának Oscar Wilde, de akkor, 1895-ben még nem volt feltalálva az ilyen című lexikon. Komolykodó pszichologizálással azt is mondhatnánk, hogy a darab a személyiség identitásáról szól: mitől az valaki, aki? Van-e a származásnak jelentősége? Független-e a név az embertől, aki viseli? Wilde monokliján át Shadespeare-re kacsint (“Ó Rómeó, mért vagy te Rómeó?”), és megírja a tragédia komikus ellenpárját. Közben azért rendesen leleplezi a szereplők kisebb-nagyobb hazugságait (valóban írt regényt a nevelőnő, vagy csak állítja?), és főleg: erőszakos rámenősségét (ha a házat nem lehet áttenni a tér drágább oldalára, akkor majd az ingatlanpiacot változtatjuk meg – mondja a Lady). A lányok szüzek ugyan (1895-ben vagyunk, ekkor még minden lány szűz), de annál erőszakosabbak. A fiúk azt hazudják, hogy Szilárdnak hívják őket, és ha nem vigyáznak, kiderül, hogy tényleg. A lányok átlátnak a szitán, és körülbelül a darab közepétől már csak ugráltatják a fiúkat, hadd süppedjenek még mélyebben a saját sarukba. Tíz dalbetét fűszerezi a mostani produkciót: ezek most készültek, mintegy a szereplők lelkivilágát igyekszünk bennük átröntgenezni a mai világ szemével (már több mint száz éves a darab!). A dalok humora – a zenében is, a szövegben is – egy jó árnyalattal fanyarabb, mint Wilde szövege; talán ez a kis disszonancia előnyére válik az előadásnak.
Tessenek jegyet váltani és jönni!
OSCAR WILDE: BUNBURY, AVAGY SZILÁRDNAK KELL LENNI
KÖZNAPI KOMÉDIA 3 FELVONÁSBAN, KOMOLY EMBEREK SZÁMÁRA DALBETÉTEKKEL
Fordította és a dalszövegeket írta: NÁDASDY ÁDÁM
Zenéjét szerezte: DARVAS FERENC
LADY BRACKNELL bárónő: POGÁNY JUDIT
GWENDOLEN BRACKNELL, a lánya: PELSŐCZY RÉKA m.v.
MAJSAI-NYILAS TÜNDE m.v.
ALGERNON MONCRIEFF, az unkaöccse: SCHNELL ÁDÁM
LANE, Algernon inasa: JUHÁSZ GYÖRGY
JACK WORTHING, álnevén Szilárd, fiatal békebíró: RANCSÓ DEZSŐ m.v.
CECILY CARDEW, a gyámleánya: ULLMANN MÓNIKA
MISS PRISM, Cecily nevelőnője: KOCSIS JUDIT
MERRIMAN főkomornyik: BLAZSOVSZKY ÁKOS
CHASUBLE tiszteletes, a teológia doktora: ÚJRÉTI LÁSZLÓ
Díszlet: Horgas Péter m.v. Jelmez: Szakács Györgyi
Szcenikus: Éberwein Róbert Dramaturg: Szokolai Brigitta
Zenei vezető: Gebora György Koreográfus: Seres Attila
Korrepetitor: Erős Csaba Segédrendező: Farkas Mari
Vezényel: Darvas Ferenc és Gebora György
Rendező: Koltai Róbert