Magasba szökkenő hósipkás hegyek, a zöld minden szíbében pompázó, virágba borított rétek látványa fogad a Szlovénia északnyugati csücskében található Triglav Nemzeti Parkban, amely nevét a 2,864 méteres, háromfejű hegycsúcsról kapta.
Bled – megelevenedett képeslap
Szlovénia egyik legnépszerűbb hegyvidéki üdülőövezete, és sok túra kiindulópontja – a Júliai Alpok kapujában fekszik.
| A bledi vár |
A festői hangulatú kisváros ékessége a Bledi-tó, melynek közepére egy apró szigetet pottyantottak. Ha tüzetesebben is szemügyre akarjuk venni a rajta álló kis kápolnát, esetleg szeretnénk megkongatni annak harangocskáját (a legenda szerint, aki háromszor megszólaltatja, annak teljesül a kívánsága), akkor béreljünk gondolát (esetleg motorcsónakot), és hajókázzunk egyet a tavon.
A város másik látványossága a tó fölötti hegyoldalban magasodó középkori vár, ahova egy erdei ösvényen juthatunk fel. A felsővárból nemcsak a tó egyedülálló panorámájában gyönyörködhetünk, de szerencsés esetben a gyakran felhőpamacsokba burkolózó Triglav csúcsot is láthatjuk.
Ha már vettük a fáradtságot, és felcaplattunk a várba, érdemes benézni a vármúzeum korabeli bútorokkal berendezett lakótermeibe is.
Némi üröm az örömben, hogy az elegáns, nagyvilági Bledben parkolni csak fizetősen lehet, ráadásul igencsak borsos áron.
Még szerencse, hogy fél napnál többet nem is érdemes itt tölteni.
Bohinji-tó – vadromantika felsőfokon
Bledből egyenes út vezet a Bohinji tó környékére, a Júlia Alpok festői szépségű hegyei közé. Szinte mindegy, hogy az év mely szakában érkezünk: nyáron kirándulhatunk, kipróbálhatjuk a vadvízi evezést, a siklóernyőzést, lovagolhatunk, télen pedig remek sípályák várják az aktív kikapcsolódás szerelmeseit.
Ribcev Laz – a régió turisztikai központja
Itt található a “Tourist info”, ahova mindenképpen érdemes betérni, hiszen amellett, hogy minden kérdésünkre választ kapunk, egy rakás hasznosabbnál hasznosabb prospektussal felszerelkezve hagyhatjuk el a helységet. Ha nem foglaltunk előre szállást, az iroda munkatársai ebben is készségesen segítenek. Kivéve persze, ha a zsúfolt nyári illetve téli hónapokban érkezünk – akkor a helyzet jóformán reménytelen.
Itt található nagyobb élelmiszerbolt, éttermek, posta és a pénzváltó is (halkan jegyzem meg, hogy jobban járunk, ha euróban visszük magunkkal költőpénzünket, és itt váltjuk át azt tollárra – SIT).
Ha kedvünk támad, befizethetünk egy sétahajókázásra a Bohinji-tavon, én azonban inkább a vízibicikli-kölcsönzést ajánlom – olcsóbb, és sokkal nagyobb kaland.
Stara Fuzina – where the streets have no name
A mesébe illő falucska alig pár km-re fekszik a Bohinji tótól, gyalog sem lehetetlen küldetés átsétálni. Utcaneveket ne keressünk – nincsenek. Házszámok vannak, ezek alapján tájékozódhatunk, igaz, nem lesz könnyű dolgunk, mert a kedves alpesi házak zavarbaejtően rendezetlenül lettek elpotyogtatva.
A falu nagy többsége az idegenforgalomból él – szinte nincs is olyan ház, amely ne kínálna kiadó szobát vagy komplett apartmant.
A reggeli órákban a legelőre induló tarkabarka tehéncsorda kolompolása jelzi, hogy ideje felkelni, hasunkra süt a nap. A faluból több túraútvonal is indul a környező hegyekbe.
Studor – falu a hegyoldalban
A S. Fuzina melletti faluban keressük fel a “Mrcina Ranc”-ot, ahol 18 különféle túrára fizethetjük be magunkat – korra és nemre való tekintet nélkül. Ja, és mindezt persze parányi izlandi pónilovak hátán. A félórástól az egész napos túráig széles a skála.
Ukanc – a zsákfalu
A picinyke faluból egész évben üzemelő kabinos felvonóval juthatunk fel a Vogel-hegy tetejére (1540 m magasba), ahol síszálloda működik. Ha sikerül úrrá lennünk tériszonyunkon (én eddig minden alkalommal legyőztem valahogy), káprázatos panoráma tárul a szemünk elé: ahogy emelekedik velünk a kabin, úgy tárul szemünk elé fokozatosan az alattunk fekvő Bohinji-tó, szerencsés esetben pedig akár a Savica vízesést és a háromfejű Triglav csúcsot is megpillanthatjuk (ez a hegység legmagasabb pontja).
| A Vogel tetején |
Kiindulási pontunkhoz kétféle úton is visszatérhetünk: a könnyebbik utat választva dönthetünk ismét a felvonó mellett, ám akkor megfosztjuk magunkat a felvonó felső állomásától lefelé induló, havasi réteken és sűrű fenyveseken keresztül vezető túraútvonal lélegzetelállító látványától. A bizonytalankodók kedvéért megjegyzem: a séta nem több, mint másfél-két óra, és végig lefelé kell gyalogolnunk.
|
Utazás |
| Két irányban is nekivághatunk az útnak, ami egyik esetben sem több 6-7 óránál.
– Mehetünk Ausztrián keresztül a Graz – Klagenfurt vonalon, ekkor Villach után, a Karavankáknál lépjük át a határt. Itt keresztül kell mennünk egy hosszabb alagúton, amiért fizetni kell. Ez a verzió km-ben ugyan hosszabb, ám végig autópályán mehetünk. Az osztrák autópálya-matrica nem egy egetrengetően magas összeg (kb.2000 Ft-ba kerül), ráadásul 10 napig érvényes. – A másik lehetőség, hogy Lentinél lépjük át a határt. Muraszombatig végig közúton, Maribor és Ljubljana között autópályán haladunk. Ljubljanától északnak fordulva kb. még 80 km a bledi leágazás. |
Tipp:
Ha tehetjük, vigyünk magunkkal kerékpárt is, mert keresve sem találhatnánk ideálisabb terepet egy jó kis biciklitúrához.
Kapcsolódó fórum:
Szlovénia: hova?
Kapcsolódó lap.hu oldal:
Szlovénia