A Sith-ek bosszúja

A nagy kedvenc a depressziós szakasz, vagyis A Birodalom visszavág volt (le sem merem írni, hogy hányszor láttam), de mire a széria elért A Jedi visszatérhez, én is felnőttem – az erdős bolygón a birodalmiak ellen küzdő játékmacikat és a film végi nagy családegyesítést, a love parade-ot már igencsak kínosnak találtam.





Bevallom, a tendencia folytatódott, amikor a nagy trilógia előzményei sorra debütáltak a vásznon – A baljós árnyakat a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem voltam képes abszolválni, A klónok támadását megnéztem ugyan, de nem aléltam el tőle; fájó szívvel konstatáltam, hogyan tépázza meg önnön hírnevét a filmklasszikus a nagyobb bevétel kedvéért.

Mint az a hirdetésekből kiderül, a legenda most teljessé vált: A Sith-ek bosszúja, vagyis az előzmények utolsó része a világpremierrel egy időben kerül a hazai mozikba.






A csoda, jelentem, megtörtént újra: szájtátva néztem a filmet, izgultam, élveztem, imádtam, lelkesedésem egészen odaáig fajult, hogy képes voltam még a stáblistát is végigolvasni. A hullámzó színvonalú részek közül messze kimagaslik az első etap harmadik epizódja – talán azért, amiért A Birodalom visszavág is a legjobb darab volt anno. Távirati stílusban: depresszív világkép, szomorú befejezés, bűn és bűnhődés, bukás és veszteség, nemes eszmék, szenvedélyes érzelmek.





A történetet persze tudjuk előre – valahogy el kell jutnunk a Csillagok háborújáig, így nem nehéz kitalálni, hogy Anakin Skywalker (Hayden Christensen) ebben a részben átáll a sötét oldalra, a testvérpárnak (Luke és Leia) pedig meg kell születnie – mindez be is következik, George Lucas pedig olyan profin varrja el a szálakat, vezeti át a mozit a középső évadba, hogy tényleg le a kalappal előtte.

Kekeckedni persze most is tudok – a Darth Vaderré lett egykori jedi lovag jellemfejlődése kissé gyors, és az egyik, párhuzamosan zajló üldözéses-meneküléses jelenet időkezelésében sem stimmel valami, a film azonban olyan sodró lendületű, látványos, akció- és érzelemdús, hogy mindez bőven kárpótol a hiányosságokért.





Egyszóval: mindenkinek bátran ajánlhatom a filmet, a kisebbek a mesét, az izgalmakat fogják élvezni benne, a felnőttebbek pedig a mai korra és a történelemre vonatkozó áthallásokat, a finom iróniát is értékelni fogják. Igazi családi szórakozás A Sith-ek bosszúja – vissza hát a jövőbe!


Rozi étvágya a film alatt: