Szélsõséges Ázsia

Nepál

A kalandvágyó oxfordi földrajzprofesszor a világ legforróbb, lehidegebb, legszárazabb és legcsapadékosabb – egyszóval legkevésbé élhető – területei után Ázsia szívébe utazik, hogy ezúttal egy magashegységekkel körülzárt, hol melegtől, hol hidegtől – és mindvégig vízhiánytól – szenvedő tájon tegye fel az elmaradhatatlan kérdést: miként képes alkalmazkodni az ember a legzordabb természeti feltételekhez?

Nick világéletében tériszonytól szenvedett, így az első epizódban (Nepál) kifejezetten rossz előérzetekkel érkezik Nepálba, a világ legmagasabb hegyeinek otthonába. Félelmei be is igazolódnak, amikor egy mézgyűjtéssel foglalkozó helyi népcsoport tagjai meghívják, hogy tartson velük egy túrára. A “túra” szó persze lehet, hogy nem a legszerencsésebb megnevezés, hiszen a legyőzendő távolság alig 150 méter – igaz viszont, hogy függöleges irányban értendő, és egy sziklafalhoz lapulva egy bizonytalan kötéllétrán egyensúlyozva kell megtenni…

A második epizódban (Tibet) Nick Tibetbe utazik, hogy részt vegyen a világ legnehezebb zarándokútján, melynek résztvevői ezer akadályt legyőzve a szent hegyként számon tartott Mount Kailash-t kerülik meg. A 18 kilométeres szakrális célú gyaloglás önsanyargató jellegét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a zarándokok által érintett legmagasabb hágó 6700 méteres magasságban található.

Tibetben

A harmadik epizódban (Belső-Ázsia) a közepes szélességek kényelméhez szokott Nick a Góbi-sivatag sziklapusztaságában igyekszik életben maradni. A táj képe nem megy újdonságszámba számára, mert korábban már járt itt, a hőmérséklet viszont annál mélyebb nyomot hagy benne: tél közepe lévén a hőmérők higanyszálai ismeretlen mélységekbe húzódtak vissza, és ő egy oldalkocsis motorkerékpáron robog a sivatag belseje felé…

A Góbi-sivatagban

A sorozat befejező epizódja (Kazahsztán) elején Nick a Tien-San üdezöld legelőin résztvesz egy kalandos vadászaton a világ talán utolsó szirti sas-solymászaival, majd egy házi készítésű kisrepülőgépen a levegőbe emelkedik, hogy odaföntről kövesse nyomon egy mára kiszáradt ősi folyó nyomvonalát.

Hosszú utazását a kalandvágyó földrajzprofesszor a haldokló Aral-tónál fejezi be, mely mára az emberi pusztítás típusterületévé vált: a tó vize a mértéktelen öntözés miatt vészesen megfogyatkozott, a közepén fekvő Voz-sziget pedig a vegyi fegyverekkel előszeretettel kísérletező Szovjetuniónak köszönhetően mára kémiai időzített bombává vált.

Vetítés: Szélsőséges Ázsia 
2005. augusztus 21-től minden vasárnap este 9-kor a National Geographic Channel műsorán.