Ismerős, ugye?
Vannak emberek, akiknek olyan normálisan működik az életük. Leérettségiznek, majd lediplomáznak, megismerkednek egy csodálatos emberrel, szerelembe esnek, és a gyönyörű esküvőjük után beköltöznek új otthonukba. Igen, ők azok, akik legalább száz köszönőkártyát írnak a násznépnek.
Randolph Dupree (Owen Wilson) viszont nem ilyen. Hiába szaporodnak a szeme körül a ráncok, és kócos frizurája sem tudja elrejteni a korát Owen Wilson lassan kiöregszik ebből a szerepkörből , ő még mindig a kamaszsrácokkal érzi jól magát gördeszkázás közben. Dupree-t az egyik pillanatban mindenki szereti és szánja, a másikban viszont a pokol legmélyebb bugyrába kívánja.
A Dupree-féléknek mindig van egy legjobb barátjuk: Randolph-nak például a frissen nősült Carl (Matt Dillon). És ugye azért vannak a jó barátok, hogy segítsék egymást a bajban, így Carl és felesége (Kate Hudson) házaséletüket a munka- és fedélnélküli Dupree-vel a kanapéjukon kezdik.
Ha ennyi még nem lenne elég a tortúrából, eldugul a vécé, kigyullad a ház, sőt, Carl életét apósa (Michael Douglas) is tovább nehezíti. Míg az élősködő agglegény Dupree élete könnyű és kellemes, addig Carlé csupa küzdés és lehetetlen akadály. Nincs férfi, aki a film végén az eljegyzést fontolgatná jobbján ülő barátnőjével, viszont más kárán, főleg ha a vásznon mozog, jókat lehet derülni.
A fergeteges humor helyett az alkotók inkább Dupree figuráját próbálták árnyalni és színesíteni, nem sokat pepecseltek a történettel, és a poénokat apró egységekben, igaz, folyamatosan adagolták. Némelyik porció egészen ütősre sikeredett.
Ugyanakkor a romantikus vígjátékokon edződött, tapasztalt mozizó könnyen megszokja, majd elunja az azonos intenzitású, középszerű érzelmeket és vicceket. A néző feneketlen étvággyal mindig többet akar, a langyos kevés, forró, tűzforró kell. A legjobban akkor kacarásztam, amikor a jelenethez nem illő események történtek, mondjuk a vászon jobb felső sarkában, vagy amikor a legnagyobb problémát a pornógyűjtemény sorsa jelentette.
A változás szele
A vígjátékok leggyengébb pontja a gegek köré szőtt történet, sok film bukott már el ezen, és ennek a filmnek sem a cselekmény az erőssége. Érezhető, hogy a forgatókönyvíró vért és verejtéket nem kímélve formálta főhőseit, kifejezetten a két barátot, Carlt és Dupree-t, de az eredmény izzadságszagú és felszínes lett, akárcsak a zárójelenet. Mondhatnám, hogy nevetséges, de az egy ilyen típusú filmnél inkább dicséret lenne, annak viszont a látszatát is szeretném elkerülni. A történetkerekítési szándékot viszont észrevettem, de még lehetett volna rajta dolgozni egy keveset.
Néztem, ahogyan a betűk felfelé futnak, és azon gondolkoztam, mit írhatnék a filmről. Két mondatot kaptam el a mozgolódó nézőtérről. Néha kellenek az ilyen agyament filmek mondta egy harmincas csaj, illetve egy másik azt mondta annak a férfinak, akinek a kezét fogta, hogy végül is jó volt. Tulajdonképpen mindkettőjükkel egyetértettem.
A film eredeti címe: You, Mee and Dupree
Rendezte:
Anthony & Joe Russo
Szereplők:
Matt Dillon
Kate Hudson
Owen Wilson
Michael Douglas
A film hivatalos honlapja »
A film magyar nyelvű oldala »
Fotó: Image.net