Mr. Bean nyaral

Mr. Bean karaktere az 1990-es években vált népszerűvé, és a bamba tekintetű, mindig grimaszoló, olykor beszédhibás, olykor néma, de mindenképpen ügyefogyott figura nem kerülhette el népszerűségének következő állomását, a mozifilmet, majd az újabb mozifilmet. Rowan Atkinson bármilyen díszletben – legyen az esős London vagy napsütötte Riviéra – ugyanazt csinálja: csetlik-botlik, kidülleszti a szemét és fintorog. Lehet ennél fergetegesebbet és poénosabbat elképzelni? Lehet, azonban igazságtalan lennék a filmmel, ha nem ismerném el, hogy olykor nagyokat kacagtam, de az is az igazság része, hogy az igazán jó filmkockákból legfeljebb egy tízperces rövidfilmet lehetne összevágni, és annak a főszereplője nem Rowan Atkinson lenne. A maradék játékidőre elcsépelt klisék jutnak csupán, meg propaganda a TGV-nek.

Francia közhelyek

Mr. Bean pedáns angol turistaként az összes francia klisét végigpróbálja, még akkor is, ha az alkotók gondosan ügyeltek arra, hogy az Eiffel-torony kimaradjon. A Lyont Lionnak mondja, a francia gyorsvasúttal, a TGV-vel utazik, undorító tengeri herkentyűk elfogyasztására kényszerítik, mindent spanyolul köszön meg, beszorul egy budiba, biciklivel üldöz egy autót, nőnek öltözik, elhagyja mindenét, parádézik náci egyenruhában, a strandon viszont öltönyben jelenik meg, és a maga szerencsétlen módján igazságot tesz a világban. Szuper, nem? Egy meg nem értett, fel nem fedezett hős, akinek nincs más vágya, csak látni a tengert.

A film minden képkockája azt sugallja, hogy most fergeteges poénokat, nagyon vicces jeleneteket látunk. Tessék, tessék csak kacarászni, itt van Mr. Bean. Viszont a film legviccesebb karakterét Willem Dafoe alakítja. Ő az önimádó és ellenszenves rendező, aki az önkifejezés magas fokára jutott, teljesen elájul saját magától, és természetesen hihetetlenül nagy művésznek tartja magát. Szatirikus megpróbáltatásai apró grimaszok és ügyesen elhelyezett pofonok a művészieskedő rendezőknek.

Cherchez la femme

Az alkotók a biztos sikerre utaztak, ezért az idióta Mr. Bean kezébe adtak egy videokamerát, mellé beraktak egy orosz kölyköt és egy csinos francia lányt. (Még szerencse, hogy a film nem a dialógusokra épül.) Az utóbbinak csak a sofőr és a megmenthető hercegkisasszony szerepe jutott, és remélem, soha egyetlen forgatókönyvírónak se fog eszébe jutni egy lehetetlen szerelmi szálat kibontani. A szerelmes Mr. Bean sokkal durvább lenne, mint a vakációzó. Bár én annak örülnék a legjobban, ha ezt a Mr. Bean-es vonalat teljesen elfelejtenék, és Rowan Atkinson rendes szerepet kapna, mert erről a karakterről már minden bőrt lenyúztak.

Eredeti cím: Mr. Bean’s Holiday Rendezte: Steve Bendelack Szereplők: Rowan Atkinson Emma De Caunes Jean Rochefort Antoine De Caunes Willem Dafoe Forgalmazza: UIP-Duna Film