Opatija – az Adria gyöngyszeme

Kiss Tibor | 2007. Július 04.
Sokan nem is sejtik, hogy alig pár órányi autózás után olyan tengerparti városba juthatunk, amely vetekszik, sõt bizonyos szempontból maga mögött hagyja Nizza, Cannes vagy épp Monte Carlo szépségét, feelingjét és gasztronómiáját.
Autóval: Budapestről M7 – Letenye határ – Zágráb – Rijeka – Opatija, kb. 550 km. Horvát autópályadíjak: a határtól Zágrábig 36 kuna, majd Zágrábtól Rijekáig 56 kuna (összesen kb. 3300 Ft)
Vonattal: Budapesti pu. – Rijeka pu. – innen helyi 32 jelű buszjárat vagy taxi
Busszal: Budapest–Opatija
(oda-vissza: 15 900 Ft)

Ez a hely Opatija – avagy egykori nevén Abbázia –, a Kvarner riviéra középpontja, az egykori Monarchia és nagyjainak elbűvölő, százéves hagyománnyal bíró üdülő- és klimatikus gyógyhelye.

Hogy miért pont ide épült, a majd 1400 méterre feltörő Ucka (ejtsd: Ucska) lábához, azonnal megértjük, ha a nyári meleget hátrahagyva a hegy tetején található kilátóról lenézünk az elénk táruló tájra.

Opatija mindössze 2 fokkal van északabbra Nizzától, tengerpartját és domboldalait pálmák, füge, babér, számos mediterrán és szubtrópusi növényfaj, illetve fenyők és tölgyek borítják. Külön ki kell emelni a márciusban nyíló japánkaméliát, mely a város szimbóluma lett, csakúgy mint a galambot tartó leány szobra a parton.

A közvetlenül a tengerparton futó, több mint 10 kilométeres sétányon (amely Rijekától a festői Lovranig tart) minden évszakban lehet sétálni, kocogni vagy egy félreeső padon összebújva nézni a tengert. Különleges élmény a nyári melegben egy hátizsákkal és némi ásványvízzel felszerelkezve a túra közben néha megállni, és a sétány alatt megbújó sok kis öböl valamelyikében fürdőzni egyet.

Buja, illatos növények között sétálgathatsz

Programok egész éven át

Opatijába nemcsak nyáron érdemes ellátogatni, amikor számos zegzugos öblében vagy kiépített városi strandján fürödhetünk, hanem az év szinte minden hónapja tartogat számunkra valami érdekes kulturális vagy folklórprogramot – koncertet, hangversenyt, kiállítást, fesztivált.

Nem is gondolnánk például, hogy a telet temető karnevál itt mekkora felhajtással jár. Azt pedig főleg nem, hogy a rijekai karnevál dobogós helyen áll a világranglistán! Jó ideje rendszeres felvonulók a magyarok is.

Az októberi gesztenyeünnep – vagy ahogy a helybéliek hívják, a „marunada” – szintén a jókedvű dínomdánom jegyében telik. Ennek kiemelt helyszíne az Opatijától pár kilométerre fekvő Lovran. A városka az őt elborító babérról kapta nevét (lovor = babér), de említésekor nem szabad megfeledkezni az időnként már március végén érő ropogós lovrani cseresznyéről sem.

A kaszinóban gyorsan könnyíthetünk pénztárcánkon


Opatijában nemcsak gyógyulni, pihenni vagy strandolni lehet, hanem bulizni, éjszakai életet élni is. Pénztárcáinkat könnyebbé tehetjük a Villa Rosalia vagy a Hotel Adriatic kaszinóiban, rázhatunk egyet az elegáns Madonna diszkóban vagy a Hotel Cristal éjszakai bárjában, de korzózhatunk, fagyizhatunk is a tengerparti butiksoron a meleg nyári mediterrán estében.

Akik szívesen vízre szállnának a környező szigetek, öblök felfedezésére, bármikor megtehetik. Sok kisvállalkozó kínál hajókázással egybekötött pikniket közelre s távolabbra is, továbbá több helyen lehet bérelni jet-skit, vízibiciklit és motorcsónakot. Kalandra vágyóknak ajánljuk a paraglidingot, amikor is motorcsónakkal felhúznak minket ejtőernyőzni. A felejthetetlen élmény ára egyenesen arányos azzal, hogy milyen magasról óhajtunk gyönyörködni a panorámában (azaz 200, 400, illetve 700 kuna).

A parasailing-et csak kalandvágyóknak ajánljuk



Gasztronómia és borutak

Az Adria horvátországi partszakasza Európa első, a világ 14. legtisztább tengere annak köszönhetően, hogy a délről északra tartó áramlatok folyamatosan tiszta vízzel látják el. Opatija és a környező városkák, falvak első osztályú éttermei vagy nemzeti jellegű kiskocsmái (ún. konobái) mindig meglepik a vendéget az adott évszakra jellemző különlegességekkel. Ami biztos, hogy a „tengeri herkentyűket” nem szabad kihagyni! A hangsúlyos ízekhez a horvátok által igen kedvelt fűszerek társulnak, elsősorban a fokhagyma, a kiemelkedő minőségű olívaolaj, valamint egy igazi szakács a szívéből is hint egy csipettel az ételre.

Amit még érdemes megkóstolni:
Karnevál és farsang idején a különleges helyi süteményeket, márciusban és áprilisban a vadspárgát és a lovrani cseresznyét, júniusban az erdei szamócát és málnát. A vadon termő vargányagomba ízét szeptemberben és októberben élvezhetjük igazán.
Igazi különlegesség a szarvasgombás tészta (fuži s tartufima) és a tejszínes, rákhúsos zöld tészta (zelena pašta sa škampima). A grill szerelmeseinek örökös tuti tippjeink: a rablóhús (ražnjici), a többféle darált húsból készült cevapcicirudacska és a pljeskavica. Ezeket fehér hagymával (srebrenac) és ajvárral érdemes fogyasztani.
A halfélék közül a hazai kalmár („domácse lignye”) szeptembertől november végéig akad horogra és kerül a tányérba grillezve, töltve vagy panírozott karikákban sütve.

Az étel mellé persze ital is dukál. A térség két jellegzetes száraz bora a fehér „malvazija”, valamint a vérvörös „burgony” és teran cuvée-je. De csak óvatosan! Az isztriai nap nyári ereje a borokban ölt testet. Merészebb borbarátok felejthetetlen élménye lesz, ha elmennek az idegenforgalmi irodák által szervezett borutakra. Az Uckát nem messze Opatija fölött átszelő, kicsit több mint 5 kilométeres alagúton áthaladva számos eldugott isztriai őrhegyre, hangulatos faluba jutunk. Ezek mindegyikében találni egy-egy házias konobát, amelyek kínálatából nem hiányozhatnak az említett borok. Az aperitifnek kínált fagyöngy- vagy mézpálinkát ekkor már vétek lenne kihagyni! Egészségünkre, illetve „zsivjelí”!

Extra tipp: Akár egy hosszú hétvégére, akár hosszabb időre érkezünk, a szombat reggeli rijekai piacot mindenképpen érdemes felkeresni. (A piacot a személyhajó-kikötő után, a magyar tiszteletbeli konzulátusnak is otthont adó, Transadria feliratú épület mögött találjuk. Nem árt tudni, hogy csak a kékkel felfestett parkolókat használhatjuk, a minimum parkolási idő 1 óra, ezért 6 kuna aprót kell bedobni az automatákba.) Ha szeretnénk otthon különleges halat sütni, a halpiacon a következő halakat keressük: orada, šanpijer és zubatac. Köretnek a mangoldos krumplit ajánljuk. Jutalomként tízóraira vegyünk egy ízlésünk szerinti, leveles tésztából sütött bureket (túrós, húsos vagy almás töltettel), hozzá egy nagy natúr joghurtot, egy gigantikus méretű dalmát paradicsomot, és foglaljunk helyet a színház előtti park egyik padján. Ezt követően újult erővel indulhatunk a város felfedezésére.

Receptek

Mangoldos krumpli
Kb. fél kg megpucolt, kockára vágott krumplit sózott vízben puhára főzünk, majd leszűrjük. Kb. 1 kg mangoldot (ára 10 kuna körül van) tisztára mosunk, és forrásban lévő sózott vízben 10 percig főzzük, majd leszűrjük. 1 deci olívaolajon 2-3 gerezd felaprított fokhagymát picikét megpirítunk, majd levesszük a tűzről. Ebben megforgatjuk az elkészült mangoldot, kissé feldaraboljuk, utána elkeverjük a puhára főtt krumplival. Olívaolajjal, sőt még egy kis borecettel is ízesíthetjük. (Ez utóbbi egy titkos házi recept!)

A hal elkészítése
A megtisztított halat besózzuk és meggrillezzük, amíg át nem sül. Grillezéskor időnként olívaolajba mártogatott rozmaringhajtásokkal – ez bőven terem mindenütt – kenegessük. Ha grill nincs, olajban is megsüthetjük. Vigyázat! Ne süssük agyon, mert kiszárad, nem lesz ízletes! Ha a hús már könnyen elválik a szálkáktól, kész.
Apró jó tanács: ügyeljünk az időzítésre, hogy a hal és a köret egyszerre készüljön el, mindkettőt melegen tálaljuk!

A piacon minden szükséges hozzávalót beszerezhetsz egy jó kis halvacsorához


Kirándulások a környéken

Rijekai kikötő

Rijekai látnivalók

• A korzó – ahol rengeteg kisebb-nagyobb bolt és áruház, valamint kiülős kávézók tömkelege vár minket.

• A kikötő és rakpart – ahol olyan különleges, a közös történelmi múltunkra utaló emléket is találunk, mint a múlt századi budapesti Baross Vasöntödében készült kikötőbak.

• A trsati vár – középkori frangepán vár a Rjecina-folyó (rijeka és fiume = folyó, a város is erről kapta nevét) fölötti 135 méter magas Trsat-hegyecskén.

Megmászni jó torna, a várfokról lenézni lélegzetelállító. A várban kávézó is található. A trsati Szűz Mária-templom – a legenda szerint megjelent itt a Szűzanya – 1291-től áll, és a 14. századtól rendszeres zarándokhely.

Rijekáról bővebben »

Lovran

Opatijától mindössze 7 km-re található a parkokban, sétálóhelyekben, villákban és éttermekben bővelkedő ősi városka. A központtól nem messze található egyik villában élt utolsó éveiben Feszty Árpád festőnk is.

Tuti tippek:

1. Az óváros főterén, a jobb sarokban található Santa Maria kávézóban mindenképpen próbáljuk ki a mennyei és nagyon guszta Whittington jegesteákat vagy kávékölteményeket. És! Muszáj megcsodálni a szőke, göndör hajú, igen közvetlen felszolgálóhölgy, Sladjana rugós sarkú cipellőjét, miközben pillanatok alatt minden értékes infót megtudhatunk.

2. Az erősebb italok kedvelői ki ne hagyják a híres lovrani mézpálinkát! A Lovranban lévő INA benzinkút előtt jobbra felkaptatunk egészen Liganj falucskába, ahol a „főtéren” leparkolunk, s szemben vele, egy haldokló 300 éves szelídgesztenyefa szomszédságában Kožuléknál pálinkát és mindenféle mézet kóstolhatunk, vásárolhatunk.
Akit a városka történelme érdekel, katt ide »

A Feszty-villa emléktáblával

Brsec

Mošcenicka Draga után található ősi, lakott erődítmény, egy 150 méter magas szirtre építve. Idegenforgalmi érdekesség, alatta a tengerparton több kis strand található.


Kastav

Kis középkori városka, Opatijától mindössze 7 km-re, északkeleti irányban, 378 méteres tengerszint feletti magasságban, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik az egész riviérára és a Kvarner-öböl szigeteire.
Ma a rijekai lakosok és az opatijai riviérán üdülő turisták egyik kedvelt kirándulóhelye. Külön kiemelendő a Kukuriku nevű „slow food” étterme, ahol addig ízlelgethetjük a különféle fogásokat és persze a hozzá illő borokat, míg megálljt nem jelzünk. Persze a számla az elfogyasztott fogások számával arányos.

Ha belegondolunk, hogy mindez a csoda és a tengerben való mártózás már néhány órai autózással elérhető, kétség nem fér hozzá, hogy már érdemes is csomagolnunk.

A szerző származását tekintve magyar, de élete nagy részét a térségben élte és tölti jelenleg is. Szívügyének tekinti, hogy az általa annyira szeretett vidéknek az odalátogatók az igazi arcát ismerhessék meg. Tanácsért, segítségért avagy testre szabott programért, ötletekért a következő címre lehet írni: opatija@citromail.hu, valamint katt ide: Villa Alma

 

Exit mobile version