Budapesttől csupán 40 kilométerre egy igazi rengeteg, a Börzsöny várja a túrázókat. Délről a Duna, északról és nyugatról az Ipoly fogja körül a 600 négyzetkilométeren elterülő hegységet. A vulkanikus eredetű, 900 méter fölé emelkedő középhegység változatos flórájára és faunájára a Duna–Ipoly Nemzeti Park vigyáz. A hajdani vulkáni kúpokon és az általuk közbezárt völgyekben hosszú ideig megmarad a hó, ezért szívesen látogatják a téli sportok szerelmesei, míg tavasztól őszig a jelzett ösvényeken túrázó természetjárók tekintik magukénak a terepet.
Falusi romantika
A hegység belsejében nincsenek települések, körülötte azonban annál több felfedezésre váró falvacska fekszik.
Vác fölött, a Duna vonalát követve először Verőce látképe tárul elénk. A település a 20. század elején írók, költők pihenő- és alkotóhelye volt. A Verőcével csaknem egybeépült Kismaroson átszállhatunk a keskeny nyomközű erdei kisvasútra, amellyel Szokolya és Kóspallag érintésével egészen a Börzsöny egyik legszebb kirándulóközpontjáig, Királyrétig juthatunk.
Ha falusi romantikára vágyunk, és érdekel bennünket a kézművesség, a sajtkészítés, látogassunk el a hegység déli részén fekvő Szokolya nevű településre, ahol izgalmas turistacélpont várja az erre járókat. A település fölötti Somos-hegy fennsíkján, festői környezetben fekszik ugyanis a Kacár tanya, ahol bepillanthatunk a falusi életbe, a hagyományos paraszti gazdálkodással és régi, már-már feledésbe merült népi kismesterségekkel ismerkedhetünk meg. A gyerekek a saját kezükkel kovácsolhatnak patkót, esztergálhatnak rokkalábat, vagy akár szőhetnek-fonhatnak, agyagozhatnak, de megismerkedhetnek a kenyérsütés hosszú folyamatával is. A tanya tavasztól késő őszig várja a népi mesterségek iránt érdeklődőket.
A Dunakanyar páratlanul szép települése, Zebegény sem maradhat ki úti céljaink közül. Gyönyörű fekvése mellett vonzerejének kialakulásában meghatározó szerepet játszott Szőnyi István festőművész (1894–1960) Zebegényhez kötődő munkássága is. A festő egykori háza és műterme ma emlékmúzeumként működik. Különleges élményt nyújt a Farkas Vince magyar hajóskapitány emlékeit őrző hajózástörténeti gyűjtemény is.
A Duna és az Ipoly összefolyásánál fekszik Szob, ahol a Börzsöny Múzeumba érdemes ellátogatni. Itt mindent megtudhatunk a hegység élővilágáról, a vidék történeti emlékeiről, megismerhetjük az ott élő emberek régi használati tárgyait.
| A falu az Ipoly mellett haladó országúton közelíthető meg, dél felől Szob, északról pedig Bernecebaráti felől. Ez utóbbi község temetőjében található az Ipoly-vidék híres betyárjának, Sisa Pistának a sírja, egy kitérőt ez is megér. |
Nem csupán kisvasútja miatt érdemes felkeresni a hegység nyugati szélén fekvő Nagybörzsönyt. Érdemes megnézni a falu határában található, kőfallal elkerített Árpád-kori, Szent István király nevét viselő templomot, és a tájházat is, csakúgy mint a falu bányászmúltjára emlékeztető Bányász templomot. A települést átszelő Börzsönyi-patak mentén egykor hét malom őrölt, ma már csak egynéhány maradt fenn közülük, ezek egyikéből Malommúzeumot alakítottak ki.
A környék egykori és mai központja Kemence. Tájmúzeumában megismerhetjük az itt élő palóc népcsoport hétköznapjait és ünnepeit, de a település a börzsönyi gyalogos túrák egyik kiindulópontja is egyben.
Kisvasúttal a Börzsönyben
Magyarország legrégebbi és egyben a hegység első erdei vasútja a Királyréti Erdei Vasút, mely az egykor 200 kilométert meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Morgó-patak völgyében halad a Duna-parttól, Kismarostól Szokolya községen át Királyrétig, mely a legszebb börzsönyi túrák kiindulóhelye.
A különleges vonalvezetésű erdei vasút Magyarország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala, mely nyolc kilométer hosszan kanyarog Nagybörzsönytől Nagyirtásig, és március 23-tól november elejéig közlekedik. A kisvasút nem éppen olcsó módja a vidékkel való ismerkedésnek, de nagy élmény.
Bővebb információ, menetrend itt »
Északabbra található a Börzsöny egyik gyöngyszeme, Kemence. A festői kis faluból szintén indul kisvasút Feketevölgyig, a vidék felfedezésének ezt a módját azonban csak május és szeptember között, akkor is csak hétvégenként és ünnepnapokon választhatjuk, ugyanis csak ekkor üzemel a kisvasút.
A Börzsöny várai
A Börzsöny vidékének történelmét a legjobban a várai által ismerhetjük meg. Jó program végigjárni ezeket a múltidéző maradványokat. A hegység környékét már az újkőkor óta lakják, de az első erődített településeket, földvárakat, mint a Pogányvárat, Magosfát vagy a Godóvárat csak a késő bronzkorban emelték. Aligha akad olyan ember, aki például ne hallott volna Drégely váráról, amelynek történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza. Az Ipoly festői völgye és a Börzsöny festői hegyeinek ölelésében, a Drégelypalánk melletti vulkáni kúpon emelkedik a történelmi nevezetességű vármaradvány. A községből kivezető úton másfél órás gyaloglással juthatunk fel a várba, bejáratánál pedig megtekinthetjük Melocco Miklós művét, a hatalmas kőtömbbe vésett alkotást,a mely a drégelyi csatát idézi, és emléket állít a hős kapitánynak, Szondi Györgynek.
Túrabakancsot fel!
A Börzsöny változatos tájai remek túrázási lehetőségeket kínálnak. Szerencsére gondosan jelölt ösvények, felfestett turistautak állnak rendelkezésünkre, és ezek közül mindenki választhat erejének, gyakorlottságának megfelelőt, de térkép (vagy GPS) nélkül semmiképp se keljünk útra.
A hegység kedvelt túraútvonalait több irányból is elérhetjük: Verőcéről két irányból, délről és nyugatról is megközelíthetjük. Kismarosról erdei vasúttal kapaszkodhatunk fel Királyrétre, nyugati irányból pedig a Verőce-Magyarkúton áthaladó balassagyarmati vonattal érdemes elmenni Diósjenőig, innen néhány óra alatt fel lehet érni a csóványosi csúcsra. A 938 méter magas Csóványosról tárul elénk például az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.
A kiránduló családok általában a Börzsöny legismertebb pontját, a nagy-hideg-hegyi turistaházat választják célpontjukként, a táv oda-vissza mindössze 13 kilométer. Az ösvény a patakmedret követve kígyózik felfelé, a tetőn hideg szél fúj, nem véletlenül hívják Nagy-Hideg-hegynek. A 864 méter magas csúcson turistaház fogad, környékén télen sípályák várják az ideérkezőket. A kilátás gyönyörű, körben a Börzsöny csúcsai, a Magas-Tax, a Nagy-Inóc és a Csóványos emelkednek.
Börzsöny.lap.hu »
Dunakanyar.lap.hu »