A születés után egy-két órával a kicsi magabiztosan állt a lábain, és azóta már az emlőket is keresni kezdte. Kora délutánig azonban még nem sikerült anyatejhez jutnia. A gondozók és az állatorvosok most arra várnak, hogy a kicsi szopni kezdjen. Természetesen a szakemberek felkészültek arra az esetre is, ha a kis orrszarvút mesterségesen kell nevelni, ám mindenki abban bízik, hogy erre nem lesz szükség. Lulu mindenesetre példás anyaként viselkedik az aprósággal. Annak érdekében, hogy az anya-utód kapcsolat megszilárdulását semmilyen külső tényező meg ne zavarja, az Állatkert munkatársai szigorú zárlatot vezettek be az „orrszarvú szülőszoba” környékén. Az orrszarvúakhoz az állatkerti munkatársak közül is csak az oda beosztott gondozók, illetve az állatorvosok mehetnek közel, de ők is csak akkor, amikor ez feltétlenül szükséges. Egyébként monitoron követik nyomon az eseményeket, ugyanis a „szülőszobát” előzetesen több ipari kamerával is ellátták. Az orrszarvúaknak otthont adó épületet a mai napon lezárták a nagyközönség elől. A későbbiekben ezt a zárlatot feloldják, ám a kis orrszarvút egy darabig ezután is csak monitoron láthatják a látogatók.
Az orrszarvú borjú nemét most még nem tudják, így természetesen nevet sem kapott. A hagyományok szerint várhatóan L-betűs nevet keresnek neki, hiszen az anyaállatot Lulunak hívják, márpedig az a szokás, hogy az anyaállat és a kicsi nevének kezdőbetűi megegyeznek. A kicsi súlyát sem tudni pontosan, ám a szakemberek 50-60 kg-ra becsülik a születési tömeget.
A kis orrszarvú születése világra szóló jelentőségű! Szélesszájú orrszavúakat ugyan már az 1970-es évek óta szaporítanak állatkerti körülmények között, csakhogy ebben az esetben a kicsi nem természetes pároztatás, hanem mesterséges termékenyítés útján fogant. A világ első mesterséges termékenyítésből született orrszarvúja – Lulu előző borja – 2007. január 23-án született Budapesten. A mostani kicsi is ilyen módon fogant, ám a termékenyítéshez úgynevezett kirokonzervált, azaz fagyasztva tartósított hímivarsejteket használtak fel. Ennek a módszernek a használatával először született kis orrszarvú, Lulu borja tehát az első „krio-orrszarvú” az egész földkerekségen. Az apa egyébként nem a budapesti hím, hanem a Colchesteri Állatkert Simba nevű, 39 éves orrszarvúja.
A mesterséges termékenyítési program Budapesten 2001 szeptemberében kezdődött meg német és osztrák szakemberek, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosainak együttműködése nyomán. A budapesti munka része annak a nagyobb projektnek, amelyet a Berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (IZW, Leibnitz-Institut für Zoo- und Wildtierforschung) szaporodásbiológiai munkacsoportja kezdett meg az orrszarvúak mesterséges termékenyítési technikájának kimunkálása érdekében. A nemzetközi szakembergárda együttműködésének nyomán született meg a tavaly januári, és a mostani orrszarvú borjú is. Az orrszarvúak mesterséges termékenyítése terén elért újabb siker egyébként azért is fontos, mert az eljárás széleskörű alkalmazása újabb hatékony eszközt adna az orrszarvúak megmentésén dolgozó természetvédelmi szakemberek kezébe.
A budapesti orrszarvú termékenyítés főbb állomásai |
2001. szeptember – a berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (IZW) orrszarvú-programja keretében együttműködés kezdődik az IZW szaporodásbiológiai munkacsoportja és az Állatkert állatorvosai között, Lulu mesterséges termékenyítése érdekében; 2004. április 6. – Lulu első sikeres mesterséges termékenyítése; 2005. augusztus 9. – Lulu első borja, Ada – egy az ellés napján bekövetkező, kivédhetetlen komplikáció miatt – halva születik; 2005. szeptember 8. – Lulu újbóli, ismét sikeres mesterséges termékenyítése; 2007. január 23. – 16 hónap és 15 nap elteltével 17:55-kor megszületik az 58 kg-os Layla, a világ első mesterséges úton fogant, és egészségesen világra jött orrszarvúborja; 2007. június 14. – Lulu újabb sikeres termékenyítése; 2008. október 22. – 16 hónap és 8 nap után 4:57-kor megszületik a következő orrszarvú borjú, aki a világ első „krio-orrszarvúja” is egyben. |