1. Mert mindenki erről fog beszélni
A legendákkal, mítoszokkal és titkos társaságokkal az a legnagyobb baj, hogy túl sok helyet adnak a képzeletnek, és mint abban a bizonyos játékban, amikor egymás fülébe kell súgni valamit, mindenki kicsit alakít a hallottakon. Így fordulhat elő, hogy évszázadokkal később már fogalmunk sincs arról, hogy mi lehetett az igazság. Főleg akkor, ha a dokumentumok birtoklói mindent elrejtenek, és hatalmukban áll információkat visszatartani, módosítani és befolyásolni. Persze a legendákban, mítoszokban és titkos társaságokban az a legjobb, hogy rejtélyesek, és remek táptalajt képeznek az emberek által oly kedvelt összeesküvés-elméleteknek. Dan Brown éppen ezt használta ki remekül Angyalok és démonok című regényében, és olyan felfordulást okozott, hogy nem lehet kivonni magunkat a hatása alól. A film sem okoz csalódást: szórakoztató és vitaindító. Nem kezelhető csupán fantáziaszüleménynek, viszont igen kérdéses, hogy mely elemei valósághűek.
A legjobb Dan Brown-regényből készült film megint kicsapta a biztosítékot a Vatikánban, de az üldözés helyett az egyház most hallgatással reagál. Nekünk, egyszerű földi halandóknak viszont bejött a film, és el is mondjuk, hogy miért.
2. A legjobb római és vatikáni propagandafilm
Aki eddig nem kacérkodott a gondolattal, hogy Rómába utazzon, most biztosan kedvet kap hozzá, boldogan járja végig a város összes templomát, és megpróbálja követni az illuminátusok titkos útját, keresi a titkos jeleket és összefüggéseket. (Hiába, mindenkiben él egy amatőr Robert Langdon szimbólumkutató.) A regény és a film által a Vatikán zárt, olykor vaskalapos világa emberibb lett, érthetőbb, és nem túlzás azt állítani, hogy szerethetőbb. Sajnos azonban – teljesen érthető okokból – a filmet nem lehetett az eredeti helyszíneken forgatni, így a digitális technikára hárult a feladat, hogy kiegészítse azt, amit a látványtervezők nem tudtak megalkotni. A film leggyengébb részei lettek ezek a jelenetek. Persze nem lehet elvárni, hogy egész Rómát újra felépítsék a film készítői, mint a Sixtus-kápolnát (az egyik stúdióban egy az egyben megépítették a kápolna teljes belsejét, a díszletkészítők fotók alapján újrafestették a kápolnát, és még márványhatású tapétát is készítettek), de láttunk már tökéletesebb digitális megoldásokat is.
3. Az operatőri és vágói munka ötös
A digitális trükkök gyengesége éppen azért feltűnő, mert egyébként nagyon szépen bevilágított, fényképezett és remekül vágott a film. Néhány jelenet már-már művészinek tűnik, ami egy thrillernél szokatlan, mert ilyen jellegű filmekben legfeljebb a haláltusa kikockázása vagy egy hosszú női láb lassú felfedezése jelenti a művészi vonalat. Az Angyalok és démonok egy pillanatra sem válik unalmassá, és ez nem a forgatókönyvön múlik – a leghétköznapibb és legelcsépeltebb jeleneteket is képesek voltak az alkotók érdekessé tenni. Tankönyvekbe illik a zene és a képek összhangja.
4. Mert jó
Fanatikus Dan Brown-rajongók csak három nyugtató után üljenek be az Angyalok és démonokra, mert a film igen nagyvonalúan kezeli a könyvet, de ez nem válik hátrányára. Számomra, aki évekkel ezelőtt olvastam a könyvet, ugyanolyan izgalmas volt a film, mint anno a könyv. Apró mellékszál, hogy az írónak az Angyalok és démonok korábbi regénye, mint A Da Vinci-kód, viszont az Angyalok és démonok film A Da Vinci-kód „folytatása”. Szerencsére az időrendiség miatt nem esik erőszak a sztorin: a Vatikán igen nagy bajba kerül, az illuminátusok titkos társasága pokolgépes merényletre készül a pápaválasztás idején, és Robert Langdon professzortól (Tom Hanks) kér segítséget az ügy felderítéséhez és a robbantás megakadályozásához. Langdonnak most is jut egy jó nő, a gyönyörű tudós, Vittori Vetra (Ayelet Zurer), akivel együtt erednek az illuminátusok nyomába, és titkos kamrákon, elhagyatott katakombákon át hajszolják a merénylőt.
5. Tom Hanks és a többiek miatt
Tom Hanks az egyik legnagyobb színész, igaz, Robert Langdon professzor megformálása nem jelenthetett akkora kihívást, mint a Forrest Gump. A professzor karaktere nem átütő, nem felejthetetlen, de szükséges a filmhez. Akárcsak a gyönyörű nő, Ayelet Zurer. A film gyengesége azonban, hogy a két főszereplőt lenne a legkönnyebb másik színészre cserélni.
Ewan McGregor alakítása viszont remek, nyomot hagy. Ő alakítja a camerlengót, a különleges hatáskörrel felruházott papot, akinek fontos feladatai vannak a pápaválasztás folyamán. Ugyanilyen élénk, emlékezetes karakter a nyomozógárda minden tagja, még akkor is, ha jellemző tulajdonságaik elnagyoltak.
Eredeti cím: Angels and Demons
Rendezte: Ron Howard
Főszereplők:
• Tom Hanks
• Ewan McGregor
• Ayelet Zurer
• Stellan Skarsgård
• Pierfrancesco Favino
• Nikolaj Lie Kaas
• Armin Mueller-Stahl
A film honlapja: www.angelsanddemons.com »
| Érdekes tények |
|
• 1506. január 22. óta a pápa és a bíborosi kollégium védelméről a Svájci Gárda gondoskodik. Híresek róla, hogy a feladatukat nem munkának, hanem hivatásnak, egyben életpályának tekintik. A gárdatagság feltételei igen szigorúak: a jelölt kizárólag olyan svájci állampolgár lehet, aki nőtlen, katolikus, 19–30 év közötti, legalább 180 cm magas, érettségizett, a svájci hadseregben kiképzést kapott, és abból sikeres vizsgát tett. Vatikán város általános rendvédelmi feladatait azonban a Gendermarie látja el: ők felelnek a közrend biztosításáért, a közlekedési szabályok betartatásáért, valamint a köztörvényes bűncselekmények felderítéséért. • A pápa halála után összeül a konklávé, hogy megválasszák a szentatyát. A választás szigorúan titkos, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlik, egészen addig, amíg a külvilágtól teljesen elkülönített bíborosok meg nem választják az új pápát. A külvilággal való kapcsolattartás egyetlen formája a Sixtus-kápolnából felszálló füstjelzés. A sötét füst a megegyezés hiányát, míg a harangozással kísért fehér füst a kétharmados többség elérésével létrejött sikeres pápaválasztást jelenti. |
Tipp: rendeld meg a könyvet a Polc.hu weboldalról »