A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Tanítási segédeszköznek készült, világsiker lett a játékpiacon, majd stílusikon a dizájn világában. Ma már ugyanis nemcsak a kíváncsi gyerekeket és a matematikusokat foglalkoztatja, hanem a tervezőket és az iparművészeket is megihleti!
Először úgy tűnt, hogy egy hivatalnok fiókjának legmélyén fog porosodni, és nemhogy a világ, de még az ország sem ismeri meg soha. Amikor Rubik Ernő 1975-ben beadta kérvényét a kocka szabadalmaztatására, talán ő sem sejtette, hogy két évig is eltart, míg elismerik találmányát a bürokraták. Nem volt biztató az sem, hogy az Országos Pedagógiai Intézet először elutasította a kockát mint oktatási segédeszközt. Merthogy annak készült. Az Iparművészeti Főiskola oktatójaként Rubik olyan szemléltetőeszköz létrehozásán gondolkodott, amely segít megvilágítani diákjainak a térgeometria és a formatan összefüggéseit. A probléma a háromdimenziós mozgás megoldásában rejlett. Úgy kellett elforgatni az apró kockákból álló nagy kockát, hogy megtartsa külső alakját.
Az isteni szikra nem szűkös főiskolai irodákban pattan ki az ember fejéből. Rubik egy nyári nap sétálni indult a Duna partján, és a megvilágosodás a fényben csillogó kavicsok látványával érkezett. Csiszolt formájuk adta az ötletet, hogy le kell kerekítenie a kocka belső részeit úgy, hogy azok alakjuknál fogva tartsák meg egymást.
Egy állami vállalat bemutatta ugyan a kockát 1978-ban a nürnbergi játékvásáron, de a kocka valódi „menedzsere” egy Londonban élő magyar üzletember lett, aki 1980-ban szerződést kötött egy amerikai vállalattal a játék gyártására és forgalmazására. Még ugyanabban az évben több országban megválasztották az év játékának, járványszerűen terjedt el az egész világon, és lett milliók kedvenc logikai játéka. A kocka kirakása nem feltétlenül magányos szórakozás: világszerte rendeznek gyorsasági versenyeket. Matematikusok írtak könyvet róla, és mára mintegy 350 milliót adtak el a kockából. A hamisítványok száma ugyancsak több millióra tehető.
A Rubik- vagy más néven bűvös kocka szervezett marketingkampány és állami stratégia nélkül futott be világkarriert. Egy magyar internetes portál felmérése szerint szóba jöhetne a leendő magyar 1 eurós érmén is. A Rubik-kocka kicsit modern nemzeti szimbólummá is vált, amely a magyar innovációs szellemet és találékonyságot jelképezhetné azok számára, akik nem éreznek lelki közösséget a paprika-puszta-csárdás világával.
Hagyományosan két tábort különösen foglalkoztat. Az egyik a kockát leggyorsabban kirakni szándékozók rajongói csoportja. A Rubik-kocka-világbajnokságon a legjobb eredményt elérő versenyzőnek mindössze 11 másodpercre volt szüksége a kocka alapállapotba való visszaforgatásához! A matematikusokat inkább az érdekli, legalább hány forgatásra, hány lépésre van ehhez szükség. Nemrégiben a Stanford Egyetem egyik kutatója azt állította, hogy nem kell több, mint huszonöt csavarás! Az átlagember azonban valószínűleg órákig is elszórakozik vele…
A kocka az utóbbi évek nagy retrovisszatérője. Nem csak az egyre növekvő eladási számok utalnak erre. Dizájnerek a kocka mintájával és színeivel díszítik táskáikat, cipőiket. Törökországban egy luxushotel ablakairól köszön vissza Rubik kockája. A Wall-E című sikeres rajzfilmben Eva, a robotnő parádézik a kocka kirakásával. Adam Green énekes arról dalol, hogy a kockával helyezzék örök nyugalomra.
Vajon mit szól Rubik Ernő találmánya újkori népszerűségéhez? „A kocka visszatérése számomra bizonyíték – nyilatkozta nemrégiben a ZEIT német hetilapnak. – Azt bizonyítja, hogy amit tettem, helyes volt. Bizonyítja, hogy ugyanolyan hétköznapi ember vagyok, mint bárki más, akinek gondolatai, érzései és reakciói ugyanolyanok, mint a világon több millió más emberé, mindenekelőtt a fiataloké, és olyanoké, akik képesek szívükben megmaradni fiatalnak. Mi mindannyian szeretjük, állunk elébe a kihívásoknak, és élvezzük az eredményt” – mondta a feltaláló.
Íme néhány tárgy, amelynek tervezőjét megihlette a kocka:
