Chéri – Egy kurtizán szerelme, avagy a legősibb luxusmesterség

A film

A Chéri – Egy kurtizán szerelme című filmet a legtöbb helyen úgy hirdették, mint a mozit, amely miatt huszonegy év után ismét együtt dolgozik a Veszedelmes viszonyok nagy párosa, Stephen Frears rendező és az örökifjú Michelle Pfeiffer. Mivel ezúttal is egy kosztümös történetről – és egyben regényadaptációról – van szó, talán jogos, ha sokan fogják összehasonlítani a két művet, még ha ezenkívül más közük nincs is egymáshoz. A film hangneme megtévesztő lehet, ugyanis a narráció és a könnyed aláfestő zenék egy komédia ígéretét hordozzák, de a játékidő második felére rá kell jönnünk, hogy itt bizony egy drámáról van szó.

A XX. század elejének Párizsában egy kiöregedőben lévő kurtizán szerelembe esik pár évtizeddel fiatalabb szeretőjével, de bármennyire élvezik egymást társaságát, tudják, hogy ez a kapcsolat halálra van ítélve. A korkülönbségen alapuló párkapcsolati problémákról születtek már jobb és izgalmasabb mozik (pl. legutóbb A felolvasó), a film nagy része ugyanis az Újholdhoz hasonlóan azzal telik, hogy a szerelmesek egymástól távol vetnek vágyakozó pillantásokat a messzeségbe. A legfőbb probléma azonban az ifjú titánt alakító Rupert Friend, aki ugyan jól hozza az anyja által elkényeztetett feminin fiatalúr figuráját, ám annyi szimpátiát sem képes előcsalni belőlünk, amennyi elég lenne ahhoz, hogy elhiggyük, Michelle Pfeiffer valóban szeretni tud egy ilyen „férfit”. Az már csak a színésznő érdeme, hogy neki mégis elhisszük.

A Chéri – Egy kurtizán szerelme című moziban Michelle Pfeiffer 52 évesen is könnyedén magába bolondítja a férfiakat. A film kapcsán utánajártunk a legősibb mesterség luxuskategóriás változatának.

A kurtizánokról

A kurtizánokat leginkább az különbözteti meg a prostituáltaktól, hogy jóval csekélyebb számú, viszont hosszú távú, állandó vendéggel dolgoznak, akik kivétel nélkül minden esetben a tehetősebb rétegből valók.

Olcsóbb kollegináikkal ellentétben náluk nemcsak a testi örömöket kell megfizetni (de ezeket is „művészi” szinten művelik), hanem a társaságukat is, ugyanis minden esetben művelt és jó társalkodó hírében álló hölgyekről van szó, akik gyakran kiváló táncosok és énekesek is egyben. Időnként nem pénzzel, hanem különféle méregdrága ajándékokkal fizetnek szolgálataikért, ami a leggyakrabban valamilyen ékszer, ruha, de lehet akár egy ingatlan vagy egy autó is. A mai értelemben vett kurtizán szót a reneszánsz éra óta használják, de mostanában a luxusprostituált vagy az eszkorthölgy kifejezések sokkal gyakrabban hallhatók.

• Lola Montez (1821–1861)

Eliza Rosanna Gilbert néven született Írországban, de Spanyolországban vált híres táncosnővé, majd I. Ludwig király szeretőjeként Landsfeld grófnőjévé avanzsált. Híres mondása volt az „amit Lola akar, azt Lola megkapja”. Az életéről Max Ophüls 1955-ben forgatott kiváló filmet, amely címként az ő nevét viselte.

• Alice Keppel (1868–1947)

Alice Keppel maga is nemesi családból származott, sőt idejekorán férjhez is ment George Keppelhez, de a híresen vonzó nőt a házasság szentsége sem akadályozhatta meg abban, hogy befolyásos szeretők révén egyre magasabb körökbe jusson a ranglétrán. Ez végül odáig fajult, hogy VII. Edwardnak, Viktória királynő legidősebb fiának egyik szeretője lett, és kapcsolatuk akkoriban sok-sok éven át nyílt titoknak számított. Közel harminc év korkülönbség volt köztük.

• Katharina Schratt (1853–1940)

Korának egyik legnépszerűbb osztrák színésznője egyszerű családból származott (apja irodaszerekkel kereskedett), és hamar férjhez ment, de egyik előadása során, 1885-ben felfigyelt rá Ferenc József császár. Kapcsolatuk annyira gyümölcsöző volt, hogy sokan csak „Ausztria megkoronázatlan császárnőjének” hívták. Bár saját keresete alapján sem volt szegény, Ferenc József azért megajándékozta őt egy jókora kúriával és egy háromemeletes palotával is.

• Mata Hari (1876–1917)

Margaretha Geertruida „Grietje” Zelle Hollandiában született, és a nála kétszer öregebb férjével költözött Indiába. Európában elváltak, és a nő Mata Hari művésznéven egzotikus táncos lett, akinek szokatlan előadásáért és ruházatáért odáig voltak a férfiak. Számos befolyásos politikus, iparmágnás, nemes és hivatalnok volt a szeretői között. Az I. világháború idején kémként dolgozott. Lelepleződése után sortűz által kivégezték. Történetét több filmben is feldolgozták, amelyek közül az 1931-ben készült Mata Hari a leghíresebb, Greta Garbo főszereplésével.

• Ugyan néhány ezer kilométerrel keletebbre már másképp hívják őket, azért az Egy gésa emlékiratai című mozi is a kurtizánéletmód bemutatásáról szól egy nagyon szigorú kasztrendszeren belül.

• Az 1958-ban bemutatott Gigi annak idején kilenc Oscar-díjat nyert, pedig egy habkönnyű musicalről van szó, amelynek a főszereplője egy lány, akit a nagyanyja nevelt kurtizánnak.

• Maradva a műfajnál, 2001-ben Baz Luhrmann robbantott nagyot a Moulin Rouge!-zsal, amelyben Nicole Kidman a titokzatos, Satine nevű kurtizánként alakított nagyot, és énekelte le a csillagokat az égről Ewan McGregor társaságában.

• 1998-ban Catherine McCormack játszhatta el Veronica Francót A velencei kurtizán című filmben, amelyben először a város hősévé, majd az inkvizíció által üldözött boszorkánnyá válik.