Az előzetes nyilatkozatok a 3D-s moziélmény megreformálásáról szóltak, és ha a film előzetese hagyott is bennünk efelől kételyeket, a közel háromórás játékidőt végigülve leginkább arra kell figyelnünk, hogy a végig tátott szánkból a popcorn ne hulljon a földre. Az Avatar látványvilága valósággal magába szippant, és mi is úgy érezzük, hogy ott vagyunk egy idegen bolygó óriási, folyton meglepetéseket tartogató dzsungelében. A parazsat ránk fújja a szél, az ágak az arcunkba csapódnak, és együtt merülünk alá az óriási szárnyas paripákon a főhősökkel a gigászi mélységekbe. Végre egy film, amely nem öncélúan, pusztán a látvány erődemonstrációja kedvéért használja a harmadik dimenziót, hanem végig a történet szolgálatába állítja azt.
Akik az első képek és a film műfaja (akció/sci-fi/kaland) alapján azt gondolják, hogy az Avatar fiús film, nagyot tévednek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a rendezői székben a Titanic direktora, James Cameron ült, aki profi módon játszik a néző érzelmeivel, és egy erőteljes, átélhető szerelmi szállal is gazdagította a történetet, mi több, központi szállá emelte az ember Jake Sully és a bennszülött Neytiri bimbódzó kapcsolatát.
A sztori egy sérülése miatt tolókocsiba kényszerült tengerészgyalogosról szól, akinek egy idegen bányabolygón a cég szolgálatában állva kell részt vennie egy kísérletben. A tudatával afféle távirányítóként működtetheti a bennszülött humanoid faj, a na’vik egyikét, így beépülhet népük közé, és ráveheti őket, hogy harc nélkül vonuljanak el az értékes bányaterületről. A beépülés közben azonban szerelmes lesz, és a népüket is megszereti, ami nem könnyű az árulás súlyával a vállán. A történet talán nem a legeredetibb, hiszen mind a Farkasokkal táncoló, mind pedig a Pocahontas ilyesmiről mesélt. Úgy tűnik, Cameron magában már lemondott az emberi fajról, hiszen gondolkodás nélküli kapzsi pusztítókként ábrázolja az emberiséget, akik semmit sem tudnak adni a természettel szoros harmóniában élő na’vik népének. A sztori az egyszerűsége ellenére szerencsére több módon értelmezhető, hiszen nemcsak az amerikai indián őslakosok kiirtására utalhat, hanem az USA iraki és afganisztáni akcióira, de a valós tér és a tudatunkban létező tér összefolyása sem mondható szokványosnak.
Sam Worthington már a Terminátor – Megváltás című filmben is megmutatta oroszlánkörmeit, de az Avatarral most elérheti, hogy akkorát dobbantson, mint anno DiCaprio a Titanickal. Zoe Saldana játéka még úgy is átjön, hogy őt csak digitális na’viként láthatjuk, hiszen ezek a kék teremtmények nagyon is élethűre sikeredtek. Sigourney Weaver pedig kapásból egy hibernálókészülékben ébred fel, épp ahogy a szintén Cameron rendezte Aliensben annak idején.
Az Avatar lenyűgöző, felkavaró, hiperlátványos (300 millió dollárból nem is csoda) moziélmény, az utolsó húsz percben látható csata pedig egészen lélegzetelállító.
| A világ legdrágább filmjei |
Listát kár lenne összeállítani, mivel ahány forrás, annyi adat, ráadásul az inflációnak „köszönhetően” ma számos régi film sokkal drágább lenne, de azért felsoroljuk a világ legdrágább mozifilmjeit sorrend nélkül.
A Karib-tenger kalózai: A világ végén (2007)
Büdzsé: 300 millió dollár.
Büdzsé az inflációt is számítva: kb. ugyanannyi.
Bevétel világszerte: 961 millió dollár.
Pókember 3. (2007)
Büdzsé: 272 millió dollár.
Büdzsé az inflációt is számítva: kb. ugyanannyi.
Bevétel világszerte: 890 millió dollár.
Titanic (1997)
Büdzsé: 200 millió dollár.
Büdzsé az inflációt is számítva: 272 millió dollár.
Bevétel világszerte: 1 milliárd és 842 millió dollár.
Superman visszatér (2006)
Büdzsé: 270 millió dollár.
Büdzsé az inflációt is számítva: 290 millió dollár.
Bevétel világszerte: 391 millió dollár.
Waterworld (1995)
Büdzsé: 175 millió dollár.
Büdzsé az inflációt is számítva: 250 millió dollár.
Bevétel világszerte: 264 millió dollár.