Már az első plakátok láttán feltűnhetett, hogy a leghíresebb nyomozó Robert Downey Jr. képében ezúttal a korábban elmaradhatatlan és jellegzetes kalapja nélkül feszít, ráadásul az oldalán lévő Watson doktor nem egy köpcös kis emberke, hanem a sármban a főhőshöz felérő Jude Law. A nem mindennapi felállásért az a Guy Ritchie tehető felelőssé, aki korábban a Blöff és A ravasz, az agy… formájában megreformálta az angol gengszterfilmeket, majd a Madonnával való házassága során nézhetetlennél nézhetetlenebb mozikkal próbálta fenntartani hírnevét.
A Sherlock Holmes Guy Ritchie-je ugyan nem ér fel a régi csúcsformához, de azt a megbízható szórakoztatást magabiztosan hozza, amit a legutóbbi Spíler során sikerült elérnie. A viktoriánus kori London képei és az utcákon való kamerás száguldozás a Sweeney Toddot idézi, csakhogy a számos koldus és a mocsokban úszkáló utak ellenére ez a film abszolút vidám darab, amely felépítésében leginkább a klasszikus hollywoodi buddy movie-kat (két férfi barátságáról szóló, könnyed akció- vagy kalandfilmek) idézi. Holmes figurája nem unalmas professzor típusú, hanem egy küzdősportokban jártas és szórakozottságában zseniális léhűtő, aki épp hatalmas esze miatt képtelen beilleszkedni a társadalomba. Egyetlen barátja és társa Watson doktor, aki az épelméjűséget képviseli kettőjük kapcsolatában.
Sherlock Holmes először 1905-ben tűnt fel a mozivásznon, és azóta több mint kétszáz mozi- és tévéfilmben oldotta meg a legcsavarosabb bűnügyeket. Ezalatt figurája szinte semmit sem változott, ideje volt tehát a vérfrissítésnek.
Ugyan az új Holmes-film krimiként is működik (bár kicsit túlbonyolított, és leginkább egy MacGyver-epizódra emlékeztet), inkább a kiváló szereplőpáros és néhány lélegzetelállító akciójelenet (harc a hídon, a benga belga stb.) miatt tudjuk ajánlani. Ugyan mind Robert Downey Jr.-nak, mind pedig Jude Law-nak biztosított a forgatókönyv egy szerelmi szálat, Kelly Reilly ide, Rachel McAdams oda, ezek bizony elég érdektelenek maradtak. Mindez nem a színésznők hibája, egyszerűen az a gond, hogy Guy Ritchie nem tud mit kezdeni a női szereplőkkel, amire ékes bizonyíték az, hogy karrierje során egyedül Thandie Newton figurájára érdemes emlékezni a Spílerből a női karakterek közül. A gonosz oldal már jobban jár, hiszen a fekete mágusként London uralmáért küzdő Lord Blackwood (Mark Strong) valóban hátborzongató figura.
Szereplők: Robert Downey Jr., Jude Law, Rachel McAdams, Mark Strong, Eddie Marsan
Rendezte: Guy Ritchie
Eredeti cím: Sherlock Holmes
Hivatalos honlap: www.sherlockholmesafilm.com »
Mozibemutató: 2010. január 07.
| Magánkopók, akiket szerettünk |
• Philip Marlowe (Humphrey Bogart)
Film: Hosszú álom (1946)
Ugyan Humphrey Bogartot minden nő a Casablancában szerette meg, de a legjobb szövegek akkor is a Hosszú álomban jutottak neki. A máltai sólyomban már kipróbálta magát hasonló szerepben, de a ballonkabátos magánnyomozó figuráját itt járatta a csúcsra azáltal, hogy itt két nőt (akik ráadásul testvérek) is szédített, és a szórakoztatóan cinikus mondataira még ma is szívesen emlékszünk.
Idézet a filmből:
„A lány úgy próbált az ölembe ülni, hogy közben álltam.”
• Ford Fairlane (Andrew Dice Clay)
Film: Ford Fairlane kalandjai (1990)
A rock and roll detektív a világon mindenütt megbukott, de nálunk elsősorban Nagy Feró szinkronja miatt mégis elképesztően sikeres lett. A zenebizniszben utazó überlaza figura többnyire bőrkabátban, belőtt séróval feszít, és áldott nagy szívének köszönhetően különböző fura ajándékokért is vállal munkát, aminek köszönhetően folyton le van égve.
Idézet a filmből:
„Rengeteg olyan rajongója van, aki rühelli.”
• Harry Angel (Mickey Rourke)
Film: Angyalszív (1987)
Ballonkabátos, állandóan borostás detektív, aki egy fura megbízónak köszönhetően alászáll a poklok poklára, hogy elsősorban önmagát ismerhesse meg. A nyolcvanas években Rourke még szemtelenül jóképű volt, és akkoriban még a barátnőit sem verte annyira, így az Angyalszívben alakított magánhekusáért könnyű volt odáig lenni.
Idézet a filmből:
„Tudom, hogy ki vagyok!”
• Joe Hallenbeck (Bruce Willis)
Film: Az utolsó cserkész (1991)
Gyűrött, alkoholista, folyton kialvatlan fejű, és előszeretettel visel nem túl jó állapotú ballonkabátot. A felesége a saját kollégájával csalja, egy befolyásos politikus pikkel rá, a saját lánya meg egyenesen gyűlöli. Talán nem csoda, ha egy ilyen ember egyfolytában ontja magából a zseniálisan cinikus poénokat.
Idézet a filmből:
„Ez itt a kilencvenes évek. Nem mész csak úgy oda az emberekhez, hogy leüsd őket. Előtte mondanod kell valami coolt.”
• Tom Welles (Nicolas Cage)
Film: 8MM (1999)
A mindig kifogástalan modorú, jól öltözött és udvarias Tom Welles a leggazdagabb réteg magánnyomozója, akit mindenki a diszkréciójáért kedvel. Van egy felesége, egy gyereke és egy szép háza, de amikor elvállalja egy eltűnt lány megkeresését, a lelkét sötét mélységekbe veti alá.
Idézet a filmből:
„Meg foglak ölni, Eddie. Meg foglak ölni, és ugyanúgy itt hagylak rohadni, mint ahogy te is otthagytad őt.”