| Tudtad? Az egykori Habsburg-kastély parkjának létrejötte József nádor nevéhez fűződik, ő kezdte el építtetni 1825-ben külföldről hozott, ritka fafajokkal betelepítve a művészi téralkotással létrehozott kastélykertet. Az arborétum virágkorát József főherceg ideje alatt élte, aki tovább csinosítgatta a parkot. Az alapító mintagazdaság kialakítására törekedett, aminek meg is lett az eredménye, hiszen Európa is csodájára járt a parknak. A 40 hektáros terület kezelője jelenleg a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. |
Nem kell messzire utaznunk a fővárostól, hogy belecsöppenjünk a Váli-völgyben rejtőző, nyugalmat sugalló zöld paradicsomba. A Budapesttől bő félórányi autóútra, Tata és Székesfehérvár között fekvő Alcsútdoboz nevű falucska határától pár száz méterre fekszik a település legfőbb vonzereje, az Alcsúti Arborétum.
A park ideális helyszín egy rövidke, ám tartalmas hétvégi kiránduláshoz, hiszen egy-két óra alatt kényelmesen körbesétálhatjuk, sőt ha kedvünk szottyan, jó időben akár le is heveredhetünk valamelyik tisztásra, és élvezhetjük a madarak szűnni nem akaró csiripelését.
Hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban
A következő hetekben különösen aktuális egy hétvégi kiruccanás Alcsútdobozra, hiszen az arborétum több mint két hektáron elterülő, egybefüggő mediterrán hóvirágmezeje most csodás virágzással köszönti a tavaszt. Hét hóvirágfaj huszonnégy fajtája fogad bennünket előreláthatólag február végétől több mint egy hónapon át.
| Hazánk legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezejét csodálhatjuk meg Alcsúton |
| Az arborétum növénygyűjteménye a 19. századi növénytelepítés eredményeként jött létre, és mintegy 540 fajt tudhat magáénak. Az angolkert jellegű parkot zömében platánok, vasfák, juharok, tölgyek, vérbükkök, vadgesztenyék, matuzsálemmé lett japánakácok, török mogyorók, óriástuják, mocsárciprusok és mamutfenyők borítják zöldbe. |
Famatuzsálemek között sétálva
Persze nem csak a hóvirágok miatt érdemes ellátogatnunk ide: számos további növényritkasággal találkozhatunk itt. A robusztus, ősöreg faóriások sorát a bejárattól néhány méterre magasodó, tekintélyes méretekkel büszkélkedő idős platánfa nyitja, amely csak egy kis ízelítő a park belsejében sorakozó további famatuzsálemek példányai közül. Bármerre is kezdjük meg sétánkat, a parkot behálózó és egymást keresztező apró ösvényeken való eligazodást a fából készült táblák könnyítik meg számunkra, a padok és a pihenőhelyek pedig felüdülésünket szolgálják.
Most még ugyan nem hallhatjuk őket, de jó időben a kórusban brekegő békák óhatatlanul felhívják figyelmünket a mesterségesen kialakított dísztó közelségére, így el sem tudjuk véteni a hozzá vezető utat. A tavacska a rajta átívelő kis fahidakkal együtt nagyon hangulatos látványt nyújt, csakúgy, mint a partján álló hatalmas mocsárciprus süveg alakú, egymás mellett sorakozó léggyökerei.
| Hóvirágtenger |
Kastélyrom, pálmaház, medveház
Ha tovább folytatjuk sétánkat, a fák közül kibukkanva egyszerre csak elénk tárul az egyik legszebb klasszicista vidéki kastélyunk maradványa, amelynek mára már csak a főbejárata áll, de a fennmaradt falrészlet büszkén hirdeti, hogy egykoron itt párját ritkítóan szép épület állt. Az 1819 és 1827 között épült kastély Pollack Mihály keze nyomát dicséri, a második világháború viszontagságainak azonban nem tudott ellenállni az épület. A kastélyromtól jobbra található épület az egykori Habsburg-kastélyhoz tartozó neogótikus kápolna, amely Storno Ferenc tervei alapján épült meg 1886-ban. Itt kapott helyet Magyarország egyetlen, történeti kerteket bemutató kiállítása.
| Rejtett torzó |
1871–72-ben Ybl Miklós tervei alapján megépült a pálmaház, amelyben trópusi és szubtrópusi növények kaptak helyet. A második világháborút – a kastélyhoz hasonlóan – az orchidea-, kamélia- és páfránygyűjteménnyel büszkélkedő pálmaház sem vészelte át. Az 1882–83-ban épült medveház azonban – amely akkoriban a mai állatkertek elődje volt – viszonylag jó állapotban maradt fenn, igaz, a szűkös „zárkának” mára már szerencsére nincs lakója. Az újjáépített kápolnában és a babaházban Magyarország történeti kertjei és József főherceg katonái címmel kiállításokat láthatunk.
| Téltemető és hóvirág: a tavasz első hírnökei |
Ha pedig kellően megéheztetek a nagy sétában, hazafelé álljatok meg Etyeken, ami innen már csak 15 perc autókázás.
| Hasznos tudnivalók a kiruccanáshoz |
| A bejárat |
Cím: Alcsútdoboz, Alcsúti u.
Megközelítés: Alcsútdoboz a 811-es, Bicskét Székesfehérvárral összekötő út mentén fekszik, Budapest felől az M1-est (Bicske) és Székesfehérvárt összekötő úton vagy az M7-es és 70-es út baracskai leágazásától Bicske felé tudjuk megközelíteni.
Nyitva tartás: az év 362 napján – ünnepnapokon is – reggel 10.00 órától naplementéig látogatható (december 24-én, 25-én, 26-án és 31-én zárva).
Belépőjegy:
• teljes árú: 650 Ft/fő,
• kedvezményes: 400 Ft/fő.
Parkolási lehetőség: kialakított parkoló sajnos nem áll a látogatók rendelkezésére, parkolni az arborétum bejáratával szemben álló földút szélén lehet.
További információ: 20/424-8995.
Az arborétum honlapja: www.alcsutiarboretum.hu »