Alistair Cooke kritikus 1983-ban úgy jellemezte Duke Ellingtont, mint az elmúlt 50 év legkiemelkedőbb jazzhírességét, és ezzel mélyen egyet kell értenünk. Igen termékeny zeneszerzőként Ellington több mint 2000 dalt szerzett, beleértve a Take the A-Train, az It Don’t Mean a Thing (If It Ain’t Got That Swing) című sztenderdeket és a hosszabb lélegzetű darabjait, mint például a Brown, and Beige, Liberian Suite.
Zenekaraival, melyeket 1919-től haláláig, 1974-ig vezetett, Ellington számos innovációért volt felelős a jazz területén. Ő vezette be a „jungle-style”-t és az emberi énekhang hangszerként való használatát. Hosszú karrierje alatt rengeteg díjat kapott: Richard M. Nixon Elnöki Szabadság Érdemrenddel tüntette ki 1969-ben.
| Duke Ellington |
A híres zeneszerző Edward Kennedy Ellington néven született Washington D. C.-ben 1899. április 29-én, középosztálybeli fekete családban. Apja és anyja is zongoráztak, a fiatal Ellington azonban csak középiskolás korában kezdte el komolyan venni a zongorázást. Olyannyira, hogy később ott is hagyta a középiskolát, és jazz-zenekarokban kezdett játszani éjszakánként.
Zeneszerzési módszere az volt, hogy komponálás közben nem a hangszerekre gondolt, hanem a zenekari tagokra, akik az adott hangszereken játszottak, így a zenét az azt eljátszó zenész stílusára formálta. Nem is voltak gyakoriak a tagcserék a zenekarában. Az 1920-as években Washington D.C.-ben klubokban játszottak, majd később New York Citybe költöztek, és 3 éves szerződést kötöttek a népszerű Cotton Clubbal.
A ’20-as, ’30-as években zenei revüket, később pedig filmzenéket is írt, illetve kísérletezett a latin-amerikai zenei elemek és a jazz fúziójával is (ennek legismertebb példája a Caravan című dal). A ’30-as években a zenekar turnézni kezdett, és fergeteges sikert aratott nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is.
A ’60-as évek közepétől Ellington és zenekara jazz stílusú szakrális zenei koncerteket kezdett adni katedrálisokban, szerte a világon. Az első San Francisóban volt, a Grace Episcopal katedrálisban 1965-ben, de szakrális zenéjét bemutatta még a párizsi St. Sulpice-ben, a Barcelonai Santa Maria del Marban és a londoni westminsteri apátságban is.
Duke Ellington kreatív előadó és zeneszerző volt egészen 1974. május 24-én bekövezett haláláig. Halála után egyetlen fia, a zenekar pénzügyi menedzsere és trombitása, Mercer Ellington vette át a zenekar vezetését. Amikor Mercer is távozott, Duke unokája, Paul Ellington vette át a vezetői posztot.
|
Duke Ellington Orchestra
Időpont: 2011. április 5. 20.00 |