1. Floodolás
„Felkeltem, jaj, de szépen süt a nap.”
„Már meg is mostam a fogam, rohanok dolgozni.”
„Jaj, de fáradt vagyok most már, olyan jól jönne egy tál húsleves.”…Blablabla… Ilyeneket posztolunk, amikor nagyon unatkozunk, vagy egyszerűen magányosak vagyunk és fel sem merül bennünk, hogy megéri-e felcserélni a méltóságunkat egy kósza like-ra.
2. Coelhóságok
„Az apró kérész csak egyetlen napig él. Egyetlen napig… Mégsem sajnáljuk érte. Hiszen ezen a napon csak annak él, amit szeret: szárnyra kap, a szélre bízza magát, játszik, élvezi röpke élete minden pillanatát.” – És akkor MI VAN? Ha már olyan állapotban vagyunk, hogy az ilyen mondatok megmozgassanak, akkor legalább ne posztoljunk. Nem mindenki él spiritualitásban.
3. Demonstrálás
Boldogságunk kifejezésére elég sok mód van. Sírhatunk, nevethetünk, pezsgőt bonthatunk vagy akár felhívhatjuk a barátainkat és őrjönghetünk, hogy ÁÁÁÁ, olyan jó. A legboldogabb pillanatok azonban általában nem azok, melyeket a számítógép képernyője előtt töltünk, ez pedig biztosan bölcs ismerőseink figyelmét sem kerülte el.
4. Utalgatás
Néha nagy a kísértés, hogy olyan dolgokat posztoljunk a Facebookra, amiket csak egy ember ért: az, akinek szánjuk. Ha engedünk ennek a kísértésnek, akkor azonban az az egy, ha látja is, hülyének fog nézni, amiért nem levelet írunk, a többiek pedig növekvő kíváncsisággal fogják követni méltóságunk bukását.
5. E/3
„ezt a csatát is megnyerte… megkapta azt a feloldozást, amiről azt hitte, nem jön már el sosem.” – Ki?! Ja, hogy annak idején a Facebookon automatikusan minden post úgy kezdődött, hogy „XY is…”? Ebben a mondatban ráadásul utalgatás is van. Egy csata megnyerésének a következménye vajon miért nem az ünneplés? Hogy jön ide a feloldozás? Különben is, mit követett el? Feldarabolta a nagyanyját? Vagy megcsalta a partnerét? Miért nem érzi a posztoló, hogy ez ciki?
6. Személyes dolgok
Mostanság egyre gyakrabban értesülünk a közösségi oldalakról arról, hogy valakinek a valakije meghalt. Ez nagyon szomorú, ugyanakkor nem nagyon érthető, hogy az elkövetők miért írnak meg ilyen intim információt valakiről, aki már engedélyezni sem tudja. Mi sem biztosan akarnánk, hogy szeretteink a Facebookon siránkozzanak miattunk.
7. Műtermi képek
Hacsak nem prostik vagy modellek vagyunk, szinte semmi nem indokolja, hogy műtermi képeket készíttessünk magunkról. Ha mégis valamilyen okból kifolyólag kellenek nekünk ilyen képek, akkor ne az legyen már az ok, hogy ki tudjuk tenni a Facebookra, a tollboák, selyemszalagok és virágcsokrok úgysem érdekelnek senkit.
8. Agyonretusált képek
Miért tennénk ki az önbizalomhiányunkat a nagy nyilvánosság elé, ha nem muszáj? Az ismerőseink tudják, hogy hogyan nézünk ki és hacsak nem vagyunk szépségkirálynők, akkor úgysem azért szeretnek, mert tökéletesen nézünk ki.
9. Keresztbe-kasul tiltás
Semmi nem cikibb, mint éjjel-nappal posztolgatni és minden egyes posztnál órákig vacakolni azzal, hogy ki látja. Ha nem láthatja bárki, akkor mit keres az interneten, de komolyan? Ennél már csak az cikibb, ha van egy profilunk, hozzá ötszáz ismerősünk és soha semmit nem osztunk meg. Ne akarjunk már szexelni és közben szűzek maradni!
10. Játékok
Mindannyian játszunk valamit: van, aki papírgalacsinokat tekerget, van, aki malmozgat és vannak, akik farmot építenek a Facebookon. Nem ellenezzük mi ezt egy cseppet sem, azonban az nem tesz ránk túl jó benyomást, ha azzal vegzálnak minket, hogy mi is építsünk egy farmot, mert akkor a kedves ismerősünk olcsóbban tud deszkát venni az új istállójához.
11. Jól hangzó álnevek
Józsi von Kovács, Tamás de Nagy, Kathika, Alexa Baby. Persze hogy el akarunk különülni, persze hogy mások vagyunk, mint a többiek. De ha egyszer apánkat mondjuk Kovácsnak hívják és szüleink nem akartak hozzá a Petinél durvább nevet kitalálni, akkor ezt is felvállalhatjuk, attól még csak meg fognak ismerni a barátaink.