Verából végre magabiztosság és erő sugárzik! Igen, ha nehézségek árán is, de szakértői, családi és baráti segítséggel sikerült túllendülnie lelki problémáin. Ráadásul közben fontos lépéseket is megtett: elbúcsúzott a régi menedzsmentjétől, új baráti kört épített, konditerembe jár és reformételeken él. Pedig honnan állt fel…
Olvastad a húgoddal, Gabival készült novemberi címlapinterjúnkat?
Persze, és emlékszem is rá… (Nevet.) Nem mondhatni éppen, hogy lakatot tett volna velem kapcsolatban a szájára.
Igen, konkrétan megvolt a véleménye arról, hogyan is kerültél mélypontra.
Sőt… Nemcsak konkrét volt, hanem vehemens is, ahogy azt már tőle megszokhattuk. Igen, ha egyszer a fejébe vesz valamit, akkor azt kőkeményen hangoztatja is, úton-útfélen.
Állította például: minden problémád oka az, hogy nem mersz dzsesszénekes lenni, pedig valójában az a te világod. Igaza volt?
Részben. Összességében kell magamra találnom, és ennek a munkám csak egy része.
Igen, már igen… (Nevet.) Hú, iszonyú kemény év van mögöttem! Senkinek sem kívánom azt az érzést, ami tavaly tavasszal leterített. Csak ültem az ágyam szélén, és azt éreztem: megszűntem létezni. Három hónapig egyedül próbáltam ezen az állapoton túllendülni, de aztán felfogtam, itt profi segítség kell. Pszichológushoz fordultam, ő diagnosztizálta, mi a helyzet velem. Kiégtem, és emiatt voltak realitászavaraim. Szerencsére az ezzel járó tüneteket, például a zsibbadást már ritkán érzem, és jól is tudom kezelni. Egy mázlim van: hogy a napjegyem, a hiperérzékeny Halak mellé kaptam egy Oroszlán aszcendenst, amelynek határtalan energiája mindig kihúz minden bajból.
Mi volt számodra a legnehezebb feladat ebben az egész őrületben?
Megtanulni türelmesnek lenni. Ebből az állapotból ugyanis épp olyan fokozatosan lehet kilépni, mint be – csak odafelé valamiért sokkal nehezebben veszed észre a jeleket. De most már tudomásul vettem, hogy ez van, és ha siettetni akarom a dolgot, csak hátráltatni fogom. Így inkább lekötöm magam. Sorra vettem, mivel kapcsolatban jártam eddig tévúton, próbálom helyre tenni a dolgaimat.
Az, hogy menedzsmentet váltottál, a szakmában nyílt titok.
Igen, ez például nagyon nehéz lépés volt, hiszen imádom exmenedzseremet, Apukám Kettőnek hívom. De másképp képzeltük el a jövőmet. Ahogy Gabi is mesélte neked, én egy merészebb és nehezebb területre vágyom. Oda, ahol bevállalhatom a klubzenei életet, és ezért cserébe a szakmaiság oltárán akár be is áldozom valamelyest az anyagiakat. De ez csak az első lépés volt. Barátságokat is lezártam, vagy legalábbis egy időre szüneteltettem.
Tényleg, Gabinak ez volt a másik vesszőparipája, hogy nem igazi barátok vesznek körül, csak olyan haverok, akik kihasználnak.
Elismerem: nehezen jöttem rá, ki az, akire igazán számíthatok, és ki az, akire nem. De most nem csak róluk beszéltem. Volt olyan barátnőm is, akivel egyszerűen csak elmentünk egymás mellett az évek során. Nem tudom, és mindegy is, miért, de már nem találtuk meg a közös hangot, csak lehúztuk egymást. Úgy tűnik, búcsút kellett mondani egy időre. Hidd el, egy ilyen lépést szinte durvább lelkileg megélni, mint egy szakítást. De megérte: új barátokat kaptam az élettől, akik most már tényleg önzetlenül vannak mellettem, ráadásul nagyon is odafigyelnek rám.
Mindig lehetne valakim, de az az én döntésem, hogy még nem akarok új kapcsolatot. Egyrészt azért, mert nem lennék most jó társ. Ugyanis ha nem vagyok rendben magammal, iszonyú kekec tudok lenni. Másrészt pedig a férfi a legjobb tükör. Most már tudom, ezért történt, hogy mindig olyan lelkiállapotú embert vonzottam be, amilyenben éppen voltam. Nem csoda, hogy nem jutottam egyikkel sem egyről a kettőre. Képzeld el, most mit dobna a gép… (Nevet.) Egyébként is, nem vágyom még egy komplexusos pasira, akinek állandóan az fáj, hogy nekem jobban megy – épp elég magammal megküzdenem. De hiszek benne, ha eljön az ideje, úgyis rám talál az igazi. Sőt már az is lehet, hogy itt áll az ajtóban, csak nem vettem még észre…
Azért nagy felelősség azt kimondani, hogy jelen pillanatban magadra van a legnagyobb szükséged.
Igen, tudom, nem is volt egyszerű. De hidd el, azért nem lettem frigid! (Nevet.) Ha találkozom egy helyes pasival, flörtölök vele, de ennyi.
Egyébként is, ha jól tudom, mostanáig telt ház volt az otthonodban, hiszen veled lakott Gabi. Szuperek lehettek a csajos bulik.
Persze, csak azért nem volt mindig egyszerű vele az élet. (Nevet.) Hogyan fogalmazzam meg finoman? Mondjuk úgy, hogy a rend szóról nem ő jut az eszembe. Hányszor érkeztem úgy haza, hogy csak ült a rumli közepén. Aztán amikor meglátott, megszeppenve, lesütött szemmel, vékonyka hangon közölte: mindjárt elpakolok ám! Iszonyú cuki volt. Ilyenkor persze legszívesebben ellágyulva megölelgettem volna, de nem tehettem, következetesnek kellett lennem – ezért csak fél óra múlva enyhültem meg.
Oké, értem én a mindennapok nehézségeit, de azért ismerd el: jól jött, hogy pont a legnehezebb időszakban volt ott melletted.
Igen, az nagyon jó volt, hogy életet hozott a lakásomba. Meg hidd el, minden szertelensége meg rendetlensége ellenére is imádom. Arról nem is szólva, hogy velem sem egyszerű élni: hihetetlen, de rigolyáim lettek! Érdekes egyébként Gabival a kapcsolatunk. Vannak időszakok, amikor nagyon közel érezzük magunkat egymáshoz, máskor meg távolabb. Ez például szerintem annak a függvénye, hogy van-e pasink éppen. Mert mindketten képesek vagyunk begubózni az új szerelemmel. Ahogyan éppen most Gabi is teszi. El nem hiszed, az új pasijával (Rasztovics Dávid, az Újpest egykori focistája – a szerk.) amíg a srác Londonban modellkedett, képesek voltak 13 órán keresztül skype-olni egyfolytában. Aztán kiborult, ha valamiért bekrepált a net, ők meg nem köszöntek el. Szóval érdekes volt, ahogy együtt éltünk, amíg Gabi el nem költözött. Együtt, mégis külön. Ő ugyanis most egy másik, rózsaszín világban lebeg – aminek persze nagyon örülök. Ráfért a boldogság. Egyébként anyukámmal vagyunk mostanában nagyon egy hullámhosszon, rengeteget beszélgetünk.
Családi buli lesz a huszonhetedik szülinapodon?
Igen, és biztos nagy partit is szerveznek nekem! Csak majd nem szabadna bűnöznöm. December óta ugyanis reformkajákon élek, jó lenne, ha ennek segítségével kicsit formába hoznám magam. Ráadásul felülkerekedtem az eredendő lustaságomon: edzeni járok, szóval tényleg nagygenerált tartok.
Pedig látod, nagy kedvencednek, Adele-nak sem jelent hátrányt az a pár pluszkiló, hat Grammy-díjjal ismerték el február elején.
Tényleg imádom, nagyon tetszik a zenéje és a stílusa is. Annyira elegáns! Ráadásul olyan titokzatos nőiességet sugároz, ami nekem nagyon bejön. Annak pedig külön örülök, hogy mostanában kezd egy kicsit vadulni, így még közelebb áll hozzám a stílusa. El kell ismerni: iszonyú jól felépítette a saját brandjét. Sokan példát vehetnének róla.
Az interjú előtt egy csomó számodat végighallgattam: hozzá hasonlóan azért neked is van jó néhány szomorú, összetört szívekről szóló nótád.
De nem lesz mindig így! Rájöttem ugyanis, hogy a dalszövegeim gyakran meg is valósulnak. Például még boldog voltam a régi pasimmal, amikor felénekeltem a Mondd, miért pont ő? című számomat, aminek a szövegét Szabó Ági írta. Arról szól, hogy a szerelmem elhagy egy másik lányért. Mire bejött a szám, így is történt. Én meg azzal töltöttem a nyarat, hogy esküvőkön énekeltem a mi szerelmi háromszögünkről! De itt van az Ébren álmodom, ami meg mintha a kimerülésemről szólna! Így el is határoztam, mostantól csak boldog, szerelmes dalaim lesznek – itt az ideje, hogy azok is életre keljenek! Igen, most már nemcsak az a fontos, honnan jöttem, hanem az is, hogy merre tartok.