Gyilkolással lázadt az anyja ellen

TóCsa | 2012. Március 19.
Az anyai szigor elől egy brutális mészárlásba menekülő Carrie volt az első Stephen King-figura, ami filmvászonra kerülhetett. A héten a tévéképernyőn láthatjuk a bosszúálló Sissy Spaceket, valamint együtt bolondozhatunk Clooney-val és Brad Pitt-tel az Égető bizonyítékot nézve. Ezt nézd a héten!

Anyád lehetnék
m1, március 20., 20:40

Ha még nem láttad:
Amy Heckerling, a Spinédzserek rendezője nem bír megöregedni. Filmjének főhőse hiába egy negyvenes éveiben járó egyedülálló anyuka, a szövegek és a hangulat elsősorban a gimis love storyk hangulatát idézik. Ez nem is csoda, lévén Rosie (Michelle Pfeiffer) legjobb barátnője éppen a tinilánya, Izzie (Saoirse Ronan), akivel mindig meg kell beszélni az aktuális popsztárokat és sulis történéseket, emellett pedig hősünk éppen egy gimis tévésorozat fő forgatókönyvírója. A fő probléma mégsem ez, hanem a sorozat új szereplője, a veszettül jóképű és ugyanennyire népszerű Adam (Paul Rudd), aki valahogy ellenállhatatlanul vonzódik a nála jóval idősebb Rosie-hoz. Az Anyád lehetnékben az a jó, hogy egyszerre működik romkomként és afféle önironikus betekintésként a tévésorozatok kulisszái mögé, és ez a kettősség még a dramaturgiai hiányosságokon is átsegíti a nézőket.
Miért nézd meg?
Mert a nagy korkülönbség párkapcsolati hatásait ritkán taglalják a filmekben, azt a problémát meg annál is ritkábban, amikor egy nőnek van jóval fiatalabb pasija.
Figyeld!
Michelle Pfeiffert, amint valósággal felragyog attól, hogy egy nála jó tízessel fiatalabb pasi teljesen odáig van érte.

Égető bizonyíték
Film+, március 21, 21:00

Ha még nem láttad:
Ha egy filmkészítő nem tesz mást, csak fogja a létező leghülyébb karaktereket, majd egymásnak uszítja őket, akkor az ebből fakadó félreértések kis szerencsével zseniális vígjátékot eredményeznek. Így történt az Égető bizonyíték esetében is, ahol egy kirúgott CIA-ügynök a memoárjait véletlenül egy konditeremben felejti, és az anyagot megszerző helyi alkalmazottak megpróbálnak pénzt kizsarolni belőle a cuccért, majd amikor kudarcot vallanak, az orosz nagykövetségen értékesíteni az árut. A filmben mindenki kisstílű, mindenki a pénzre hajt, és senkinek sincs fogalma arról, mibe keveredett bele. A félreértések újabb félreértéseket szülnek, és a végére már gyakorlatilag egyik szereplő sem érti, mi történik. A néző pedig közben betegre neveti magát az olyan sztárok legjobb értelemben vett bohóckodásán, mint John Malkovich, George Clooney, Brad Pitt és Tilda Swinton.
Miért nézd meg?
Mert Pitt még sosem csinált magából ennyire hülyét, mint filmünkben, ahol egy zéró IQ-s fitneszedzőt alakít, aki enyhén túlmozgásos, és igencsak furcsán beszél.
Figyeld!
George Clooney és Brad Pitt találkozása a filmben kb. egy másodpercig tart, de utána kb. még tíz percig ezen a jeleneten röhögünk.

Carrie
Filmmúzeum, március 22., 23:00

Ha még nem láttad:
Bármily furcsa, voltak még idők, amikor még Stephen King nem számított szupersztár írónak. A népszerűségéhez arra is szükség volt, hogy a könyveire lecsapjon Hollywood, és a sort Brian De Palma 1976-os Carrie-je nyitotta meg. King mindig is vonzódott a természetfeletti képességekkel bíró átlagemberekhez, de a mai divattal ellentétben ő mindezt nem szuperhőstörténetként, hanem rémisztő drámaként értelmezte. A félénk és senki által meg nem értett Carrie hiába képes tárgyakat mozgatni az akaratával, nem válik az iskola sztárjává, hanem ezzel csak növeli kitaszítottságát. A rémisztő, vallási fanatikus anyuka szigora és a többiek csesztetései végül kihozzák belőle a legrosszabbat, és a benne rejlő démon az iskolabálon szabadul el. A film legrémisztőbb képsora mégsem a nyakig vérrel borított Sissy Spacekhez, hanem John Travoltához kötődik, aki itt még annyira fiatal, hogy alig ismerünk rá.
Miért nézd meg?
Mert a film egyszerre működik a középiskolából kiutált, legnépszerűtlenebb lány drámájaként, és természetfölötti horrorként, ami ritka jó elegy.
Figyeld!
A nyitójelenetet a női zuhanyzóban az első menstruációjakor az osztálytársai előtt megszégyenülő Carrie-vel.

Die Hard 3. – Az élet mindig drága
RTL Klub, március 24., 21:05

Ha még nem láttad:
A film erős képpel indít. Joe Cocker Summer in the Cityjének dallamaira robban fel egy áruház New Yorkban, a nagy nyári hőségben. Az esetet egy Simon nevű terrorista vállalja magára, aki a hasonló esetek elkerülése végett John McClane rendőr (Bruce Willis) előkerítéséhez ragaszkodik, aki éppen rohadtul másnapos, fáj a feje és válófélben van. Épp ezért nem veszi jó néven, hogy beküldik Harlembe egy „Utálom a niggereket” táblával a nyakában. A film hasonló mókák egész láncolata, de az üldözések sorozata mögött egy bravúrosan kiagyalt rablás terve húzódik meg. A Die Hard sorozat legjobb része igazi nagybetűs New York-i mozi, amit egyszerűen képtelenség megunni.
Miért nézd meg?
Mert az akciófilmek látványossága egyedülállóan ötletes módon keveredik egy krimi izgalmaival, egy kalandfilm mozgalmasságával és egy vígjáték poénjaival.
Figyeld!
A film teli van jópofa rejtvényekkel és logikai feladványokkal, így a sztori izgalmai mellé bónusz szórakozást nyújt, ha Bruce Willisék mellett mi is megpróbáljuk megfejteni ezeket.

Amadeus
Duna Televízió, március 25., 20:00

Ha még nem láttad:
Nemrégiben Andy Vajna egy Odeon–Lloyd mozis vetítésen maga is bevallotta, hogy az Amadeus az egyik kedvenc filmje, márpedig ez egyáltalán nem vall rossz ízlésről. A Mozart életét egy Salieri nevű zeneszerzővel vívott párharc tükrében bemutató film hiába készült színdarabból, ez egyáltalán nem látszik rajta. A nyolc Oscarral jutalmazott mozi végig mozgalmas, nagyszerű látványvilággal bír, Mozart zenéi pedig rendkívüli drámai erővel töltik fel. A filmben az a csodálatos, hogy Wolfgang Amadeus Mozartot le tudja hozni a csillagok közül, és voltaképpen egy kissé idegesítő, mitugrász fickót láthatunk, aki nem nagyon tud viselkedni. A mítoszromboláson túl azonban Milos Forman rendező bemutatja azt is, hogy miért hever máig egy ilyen kisember lábai előtt a nagyvilág, és mindezt rendkívül szórakoztatóan és látványosan teszi.
Miért nézd meg?
Mert a film tökéletesen mutatja be, hogy milyen frusztráló, ha rengeteg szorgalommal sem lehet utolérni egy született tehetséget.
Figyeld!
Az első találkozásunkat Mozarttal. Az idétlen hangon vihogó, és a palotában egy könnyűvérű nővel huncutkodó kiscsávóról nem gondolnánk, hogy ő volna a zene legnagyobb géniusza.

Exit mobile version