A versek mindig is nagyon fontosak voltak számomra, még jóval azelőtt, hogy magam is írni kezdtem volna. Amikor gyerek voltam, az anyám minden este versekkel altatott el, hol csak felolvasta, hol énekelte is őket. Könyvek és lemezek vettek körül mindig, nem csoda, ha már nagyon korán olvasni kezdtem, és az sem, hogy igen hamar – ahogy megtanultam írni – létrehoztam a saját szövegeimet.
Az első “regényemet”, a Baromfiudvar meséit nyolcévesen alkottam, a saját rajzaim illusztrálták. Komolyabban már felnőttként kezdtem el a szövegekkel foglalkozni, addig először zenésznek, majd biológusnak készültem. De az irodalom mindent vitt. Azóta három verseskötetem (Lotte Lenya titkos éneke; Café X; Cigánykártya) és három regényem (A Maffia-klub, Kicsi Lili, A házikedvenc) jelent meg.
Az összművészeti törekvések izgattak mindig, épp ezért sokat dolgozom együtt zenészekkel, színészekkel, képzőművészekkel, dizájnerekkel. Bár tudom, hogy egyre kevesebben és egyre kevesebbet olvasnak, hiszem, hogy a költészetnek, a prózának elemi ereje van, és mivel egy-egy jó mű mindig a saját jelenünkről, a saját személyes problémáinkról szól, a szövegek ezentúl is eljutnak az olvasókhoz.
Ha zenés vers, akkor Kaláka. És Sebő. És a maiak.
Sok költő először így, a zenével együtt került hozzám közel. Gyerekkorom óta szeretem a műfajt. Sokaknak még ma is csak a Kaláka zenekar jut eszébe, ha versmegzenésítésről hall. A top tízes listámmal azt szeretném bizonyítani, hogy a műfaj ma is él és virul, jó terep a kísérletezésre, miközben a gyökereit nem veszítette el. A régi kedvencek (a klasszikusok) közül négy dalt idéznék meg, és a magyar költészet hete apropóján kizárólag József Attila verseire írott zenéikkel.
Nincsenek írott szabályai annak, milyen egy jó versmegzenésítés. Az is kérdés lehet, szükség van-e rá egyáltalán, hiszen a költészet maga a zenéből alakult, őrzi is annak ritmikusságát, zeneiségét, minden költeménynek saját belső ritmusa és melódiája van. Szerintem a jó átirat őrzi mindezt, nem megy az eredeti ellen, ám annyit hozzátesz a maga eszközeivel, hogy a szöveg megemelkedhessen, új rétegekkel gazdagodhasson, és akár első hallgatásra is befogadhatóvá váljon.
Kaláka – József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat
Talán a Kaláka zenekar az, amely a legkövetkezetesebben (és legrégebb óta) képviseli: az énekelt vers élt, él, és élni fog. Gyereklemezeikkel (rajtuk szintén sok versmegzenésítéssel) is sokat tettek azért, hogy a kicsik már a szövegek és ritmusok bűvöletében nőhessenek fel.
Koncz Zsuzsa – József Attila: Kertész leszek
Koncz Zsuzsa a pályája kezdete óta vallja: a vers örök, és mint ilyen, dalformára vágyik. Eddig négy verslemeze jelent meg, sokan miatta kerültek közel Arany balladáihoz (Vörös rébék, Szondi két apródja, stb…). A Kertész leszek olyan klasszikus, amit tényleg mindenki ismer. Az idei Aréna koncerten is felcsendült, és az egész közönség vele énekelt.
Sebő Ferenc és Sebestyén Márta – József Attila: Rejtelmek
Sebő Ferenc, a fantasztikus zenész (Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, aki a hazai táncházmozgalom megalapítója is) szintén gyakran zenésít meg verseket. Ezek közül a legismertebb talán a Rejtelmek. Ezt a változatot, melyben Sebestyén Márta énekel vele, különösen szeretem.
KEX – József Attila: Tiszta szívvel
Baksa-Soós János rövid ideig (1969-1971 között) működő, ám a zenei életre annál nagyobb hatást gyakorló zenekara, a KEX két József Attila-verset (Tiszta szívvel; A hetedik) zenésített meg. Mindkettő a mai napig gyomorba vágó, és őszinteségével, nyerseségével elemien ható mű lett. Egy gyökértelen, elveszett, remény nélküli generáció hangja szólal meg bennük.
Both Miklós és a Napra zenekar – Radnóti Miklós: Tajtékos ég
Az utóbbi évek szerintem legizgalmasabb és a versmegzenésítés műfaján több szempontból túlmutató, forradalmian újszerű munkája a Napra frontemberének, Both Miklósnak a nevéhez fűződik. A Hangzó Helikon sorozatban jelent meg, melynek az a célkitűzése, hogy nagy költőink versei karakteres előadók tolmácsolásában kapjanak új jelentést, illetve elmélyítsék, árnyalják, kiemeljék az “alapanyagot”. Mindegyik darab lélegzetelállító, sokkolóan gyönyörű és őszinte.
Miújság? – Szilágyi Domokos: Észrevétlenül
A Miújság? zenekar izgalmas hangszereléssel és kiváló választásokkal követi a versmegzenésítések hagyományos útját. A kilencvenes évek közepe óta léteznek és alkotnak az énekelt vers műfajában. A frontember, Pécsi Marcell magát (bár irodalomszervező, tanár, és írással is foglalkozik) hivatásos olvasónak nevezi.
Kedvencem tőlük Szilágyi Domokos Észrevétlenül című versének a zenei változata. “Ha kívánja a vers a zenét, ránézek, összeismerkedünk, megfog, elkap, elindít bennem valamit – mondja Marcell a munkájukról –, aztán ha ez megtörténik, megmutatom a szöveget a zenekarnak, és elég gyorsan kiderül, hogy őket is megfogja-e, látnak-e benne potenciált. És akkor próbáról próbára összecsiszoljuk a verset a zenével, közösen konszenzusra jutunk a dal dramaturgiáját, szerkezetét illetően.”
Kávészünet – Karafiáth Orsolya: Pókok
A Kávészünet nevű, kimondottan csak versmegzenésítésekkel foglalkozó zenekar üdítően új irányt képvisel, így nem meglepő, hogy klubjaik telt házzal futnak, és egyre több helyre hívják őket, ahová a legfiatalabbak is elmennek, hiszen akár táncolhatnak is a különös feldolgozásokra. “Tiszteljük a korábbi versmegzenésítő előadókat, mi azonban egészen máshogy nyúlunk a versekhez. Nem ragaszkodunk a népi, világzenei, gyermekdalos elemekhez, hanem R’n’B, funky, blues, rock, jazz, pop és egyéb műfajok ötvözésével alkotunk” – mondja Németh Ferenc, a zenekar egyik frontembere. Tőlük – nem bírtam kihagyni – egy saját versemre készült dalt ajánlok.
Másik szoba – Haraszti Ági: Csont
A Másik szoba nevű formáció a költő és immár igen sikeres ifjúsági regényszerző (D.A.C.), Kalapos Éva Veronika vers-zenekara. Világuk beszippantó, szuggesztív. Kortársakkal foglalkoznak, népszerű és kevésbé ismert szerzőkkel egyaránt. Dalaikat hallgatva sokszor nem is sejthetjük, hogy az alap egy vers, olyan ügyesen lavíroznak a dalszöveg és a minőségi szépirodalom határán: megtalálják a refrént a versszakokban, kiemelik az eredeti zeneiségét. “Haraszti Ági verse, a Csont az egész zenekarnak fontos, nagyon szeretjük. A vers maga elég balladaszerű, és úgy érezzük, sikerült hozzá egy kellően sötét, kicsit borzongató zenét komponálnunk” – mondják e dalról.
Viharlámpa projekt – Kiss Judit Ágnes: Szájberözvegy
Az elsősorban költőként ismert Kiss Judit Ágnes egész életét áthatja a zene. Oboázik és énekel, vagy mint ez a felvétel mutatja: reppel. Mindig volt saját zenekara, és írt dalszövegeket is – ami azért sem meglepő, mert a versei is igen zeneiek, érzi és érti a formát. Szeret kísérletezni, ilyen kísérleti munkája a Viharlámpa projekt Szájberözvegy című dala is. Szövegvilága tud merész, de mer érzékeny is lenni. Műsorai mindig performance-szerűek, és semmiképpen nem a klasszikus versmegzenésítés vonalat követik.
Rájátszás – Erdős Virág: Ezt is el
Készülhet-e sláger versből? A válasz a Rájátszás – költészet popritmusban című előadássorozat után nem is kétséges. A könnyűzenei élet kiválóságait kortárs költőkkel eresztették össze, hogy lássák, mire mennek egymással. Erre épül a csaknem három éve teltházas koncertekkel futó projekt, ami azóta már cd-melléklettel megjelent könyv alakban is hódít. A költők átírtak már megjelent slágereket, míg a zenészek az írók szövegeit alakították dallá. A zenészeket – többek között – Szűts Krisztián (Heaven street seven), Beck Zoltán (30y) Másik János képviseli, a költőket-írókat Háy János, Grecsó Krisztián, Szálinger Balázs. A műsor legnagyobb slágere Kollár-Klemencz László Erdős Virág versére írt szerzeménye lett, amely a rádiókat is megjárta már.
| Mivel április 11. a magyar költészet napja, ezért ezt a hetet kineveztük a Költészet hetének, és felkértünk rendszeres szerzőnket, Karafiáth Orsolya költőt, hogy legyen a vendégszerkesztőnk erre az öt napra, és ébresszen minket rá újra a költészet szépségeire. A legkedvesebb zenés versei után gyönyörű zenés gyerekverseket is ajánl majd, hiszen épp most zsűrizett végig egy gyerekdalversenyt, de ismert és még kevésbé ismert költőket, költőnőket is bemutatunk. Minden nap új cikkel jelentkezünk, és miután nagyon szerettétek Napi novella című sorozatunkat a magyar kultúra napjának hetén, most minden délután egy-egy verssel jelentkezünk. |