Egy borzalmas borító és ami mögötte van
Ha a feng shui a rendről és a rendszeretet fontosságáról szól az élet minden területén, akkor a hongkongi Nury Vittachi könyvével Magyarországon alaposan kibabráltak. A borzalmasan összecsapott színvilágú és tipográfiájú aranymacskás borító és a szokatlan cím láttán nem csoda, ha az átlagos könyvesbolt-látogató olyan messzire kerülné el a könyvet, mint Való Világ-szereplő a műveltségi vetélkedőt. Pedig a rémisztő külső és bizarr cím egy izgalmas könyvet takar, ami nem is igazán regény, hanem inkább novellák összessége. A könyv írója ugyanis sokáig újságíróként dolgozott, és C.F. Wong feng shui nyomozó kalandjait folytatásos novellákként jelentette meg egy magazinban.
A feng shui Columbója
A feng shui detektívet olvasva nem egy nagy, összefüggő történetet, hanem kilenc, átlagosan harminc oldal körüli hosszúságú minikrimit kapunk, amiket a főszereplő, C.F. Wong és a fiatal segítője, Joyce személye köt össze, meg persze a történetek stílusa. Engem sok szempontból Columbo hadnagy tévés kalandjaira emlékeztettek. C.F. Wong ugyanis annyit csinál, hogy az asszisztensével odamegy a helyszínre, begyűjti az információkat, majd hosszú agyalás és eszmecsere után kiböki, hogy ki a gyilkos-csaló-rabló-bűnöző a történetben. Az sem túl jellemző, hogy maga a nyomozó életveszélybe kerülne a nyomozásai során (bár akad rá példa), inkább csak szemlélődőként lesz része a különféle, főleg gyilkossággal és csalással kapcsolatos bűnügyeknek. Columbóhoz hasonlóan ő is egyfajta furcsa zseni, aki minden apró részletre rákérdez, és pusztán az esze segítségével oldja meg az eseteit.
Hogy jön ide a feng shui?
C.F. Wong kalandjai nagyrészt Szingapúrban és olyan ázsiai nagyvárosokban játszódnak, mint Delhi vagy Hongkong. A csodabogár nyomozót leginkább olyan épületekhez hívják, ahol valamiért nem mennek jól a dolgok (például egy csődközeli lapkiadóhoz vagy egy szafariparkba, ahol az oroszlánok felfalták a tulajdonosokat), és az ősi távol-keleti misztikumban hívők szerint a hely feng shuijának rendbe rakásával újra fel lehetne futtatni az üzletet. Szóval a sztorik gyakran teljesen ártalmatlanul indulnak, és sokszor csak később derül ki, hogy a háttérben egy súlyos bűneset lappang. C.F. Wong folyton méricskél, rendezget, és agyal, így a történetek olvasása számomra olyan érzés volt, mintha keresztrejtvényt fejtenék. Wonggal együtt gondolkodva próbáltam rájönni a mások által felvázolt problémák megoldására, és ez bizony nagyon is szórakoztató tud lenni.
| Nury Vittachi a Feng Shui Detektív írója |
Egzotikum a javából
Az is egyértelműen A feng shui detektív mellett szól, hogy egy olyan világba és kultúrába nyújt betekintést, amit tényleg nem ismerünk, és teszi ezt izgalmas találékonysággal. Az egyik sztori például a hongkongi ingatlanhelyzetbe és az ottani ingatlanmaffia trükkjeibe vezet be, és történetről történetre tudtam rácsodálkozni a kulturális különbségek ügyes bemutatására. Én aztán tényleg nem jövök lázba az olyan szavaktól, mint a csí, a shar és a lo shu diagram, de Vittachi a miszticizmust is jól tudja tálalni, és nem kell ahhoz az ősi keleti tanok hívének lenni, hogy élvezd a könyvet. Ehhez az is nagyban hozzájárul, hogy a történetek két főhőse, az idős, bölcs és csendes Wong, valamint tizenhét éves, nagypofájú segédje, Joyce, egymás jinjeként és jangjaként oltják folyton egymást. Ez a szokatlan, de működőképes páros hozza lendületbe ezeket az érdekességekben és misztikumban gazdag történeteteket, amiket szívesen néznénk tovább tévésorozat formájában is. Úgyis elkelne végre egy méltó utód Columbo hadnagynak.