Medve az 1850-es évek közepétől az 1990-es évekig csak elvétve bukkant fel ezen a vidéken, azóta viszont sűrűsödnek a bizonyított előfordulások, a 2014-es adatok alapján pedig már az is biztos, hogy nem csak kóborló egyedek jelennek meg alkalmanként Szlovákia felől. Bajdik Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője szerint a természetvédelem és a vadászok együttműködése különösen fontos ezen a területen, de vadászati korlátozásokat nem kell bevezetni a medve jelenléte miatt.
Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa előadását azzal kezdte: a medvére, bár mindenevő, csúcsragadozóként tekintünk, mert kiváló vadász is. A vele való találkozás lélektani felkészülést igényel, annak ugyanis esélye sincs, hogy az ember kiabálással elijessze, vagy elfusson előle, hiszen a medve másodpercenként 17 méter megtételére is képes, fára is sokkal jobban mászik. Kellő óvatossággal azonban elkerülhetők a veszélyes helyzetek.
Európában 1972 és 2002 között 36 halálos medvetámadás fordult elő, ebből 24 Romániában. A ma szlovákiai területeken az 1900-as évek elejétől nem történt halálos kimenetelű medvetámadás. A legveszélyesebbek a bocsos anyamedvék lehetnek, a nem végzetes támadások 46 százaléka írható a számlájukra. Szlovákiában a konfliktusok száma 2004 óta ritkult, köszönhetően a felvilágosító munkának, illetve a medve élőhelyein a hulladéktárolás biztonságosabbá tételének.
Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének adjunktusa kifejtette: a mindenevő medve otthonterületének nagyságát a rendelkezésre álló táplálékforrások határozzák meg. Az ember környezetébe a könnyen elérhető források vonzzák a többnyire fiatal példányokat, távol tartásuk pedig, ha egyszer valamilyen téren sikert értek el, lehetetlenné válik, belőlük lesznek a problémás egyedek. Hozzátette: a medve nem alszik igazi téli álmot, enyhe teleken előfordulhat, hogy végig aktív marad. Táplálékot kell azonban szereznie, ami további konfliktusok forrása lehet. Emberre Európában nem vadászik, de Észak-Amerikából ismertek ilyen esetek is.
A szakember szerint a medvék terjeszkedésének egyik oka a több mint 10 000 hektár erdő pusztulásával járó tátrai természeti katasztrófa volt. A medvék ma főleg hegyvidékeken élnek, mert az ember terjeszkedése oda szorította őket. A domborzat iránt azonban nincs különösebb igényük, viszont az erdős élőhelyekhez ragaszkodnak.
Szemethy László kifejtette: Magyarország jelenleg az elterjedési terület peremén található. Genetikai vizsgálatok azt bizonyították be az USA-ban, hogy egy adott területen kétszer annyi medve él, mint azt addig a becslések alapján feltételezték. Hasonló lehet a helyzet hazai viszonyok között is: a valamilyen módon bizonyított előfordulások mellett lehetnek olyan példányok is, amelyek észrevétlenül maradnak. Az állandó megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyek – a Börzsöny, a Mátra, a Bükk – között a faj terjeszkedését szolgáló zöld folyosók is a medvék rendelkezésre állnak. Terjeszkedésével azonban károkozására is számítani lehet, a háziállatok és a méhkaptárok kerülhetnek a legnagyobb veszélybe.
Mivel Magyarországra Szlovákiából érkeznek a medvék, az együttműködés minden lehetséges téren fontos a két ország között. Szerepet kell hogy kapjon – más területek mellett – az ismeretterjesztés, az oktatás, az átgondolt kommunikáció is – mondta végül.
A barna medve jogi státuszáról Horváth Rita, az FM Természetvédelmi Főosztályának munkatársa adott tájékoztatást. A fokozottan védett faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint, nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség, ha emberre támad.